Világos vára

Cetatea Șiria

Ha azt hinnénk, hogy:

1) egy erdélyi vár csakis a magyaroké lehet évszázadokon, évezredeken keresztül,
2) ezen vár meglátogatása során megtudhatunk valamit a történelmünkről,
3) mindenféle hadi expedíció tervezés nélkül is, könnyedén eljutunk a várba,

nos, akkor gratulálok önöknek, és önmagamnak is. Ugyanis pontosan háromszorosan sikerült tévednünk.

Bár gyakorlott Erdély utazóként az a tény nem lep meg, hogy a történelem gyakran másképp történt, mint gondolnánk. És azzal kapcsolatban sem voltak elvárásaim, hogy vajmi sokat megtudnék Világos váráról és a világosi fegyverletételről.

De azért, azt nem gondoltam volna, hogy egy közepesen alapos térképelemzés nem elég ahhoz, hogy eljussunk a várhoz.

Így bár többen indultunk el Világos várához és Floppy kutyánk is velünk tartott, de végül csak egyedül én érkeztem meg a csúcsra. És én is csak önökért, hogy elmondhassam, hogy ne azon az úton induljanak el, amelyen mi is elindultunk.

Készen állnak fejest ugrani a történelembe? Induljunk hát el akkor, irány Világos.

A Világosi vár rövid története

Aradtól észak-keletre járunk, mindössze 30 km-el. Itt található a Nyugati-Kárpátok lábánál a Világosi vár.

Nem tudjuk, hogy mikor épülhetett, de tudjuk, hogy a világosi apátságot 1190-ben alapították, így elég jó becslés lehet azt mondani, hogy a vár is ekkortájt épülhetett.

Első írásos említése mindössze 1324-ből való, amely egy adománylevél Károly Róbert királytól.

Ha egy kicsit utána olvasunk az interneten, akkor elmondhatjuk, hogy a fél erdélyi és magyar történelem végigvonult a váron, annyi ura volt a várnak. Köztük fel lehetne sorolni Hunyadit, Mátyás királyt, Dózsa Györgyöt, Szapolyai Jánost, Báthory Zsigmondot, Bocskai Istvánt, Bethlen Gábort.

Az is érdekes, hogy sokszor a vár 1-2 év alatt cserélt gazdát, mindig valaki adta valakinek, az a valaki vagy elfogadta, vagy nem, vagy hűséges volt az adományozóhoz, vagy nem.

Albert magyar király, aki az első Habsburg volt a magyar trónon, uralkodása utolsó évében a várat Brankovics György szerb fejedelemnek adta Nándorfehérvárért cserébe. Így a vár 5 évig a szerbeké volt 1439-től kezdődően.

A törökök 1566-ban szállták meg a várat. És bár volt pár kisebb megszakítás, valójában 127 évig voltak a vár urai. És ekkor sem a magyarok, hanem az osztrákok foglalták vissza 1693-ban Sigbert Heister vezetésével.

A török uralom idejéről azt is érdemes tudni, hogy javarészt a várat a rácok, azaz a szerbek őrizték, mivelhogy a török nem akart sok saját katonát veszíteni egy konfliktus esetén. Inkább fizetett zsoldos katonákkal őriztette.

A zsoldosokról pedig köztudott tény, hogy nem hűek egyetlen hatalomhoz sem, csak a pénzhez, így történhettek meg az olyan dolgok, mint amikor egy rác pap vezetésével át akarták játszani a várat Bocskai Istvánnak, csak sajnos nem jött össze.

Később viszont, amikor már a magyaroké volt a vár és nem kapták meg a fizetésüket, szóltak a rácok, hogy figyu főnök, ha nincs pénz, mi leléptünk. És a várat visszaadták a töröknek.

Amire pedig sikerült végre kiverni a törököket a várból, a vár nagyon leharcolt állapotba került, és soha többé nem újították fel. Tehát a vár 1693-tól pusztul.

Már csak azért sem újították fel soha, mert a várat 1755-ben egy bizonyos Bohus Imre veszi meg, akinek nem a vár kellett, csak a kövei, hogy saját kastélyt építhessen a vár alatt.

De ezt követően, 1784-ben, a Horia–Cloşca-féle felkelés idején, jönnek a császáriak és a várat porig ágyúzzák, nehogy menedéket tudjon nyújtani a felkelőknek.

A vár pedig ezzel a hangos, tűzijátékos eseménnyel ki is vonult a történelem színpadáról, legalábbis egyelőre.

Felújításához nagyon sok pénzre lenne szükség, ugyanis előbb egy alapos ásatást kellene megvalósítani és csak utána lehetne bármihez is fogni.

És mivel lelki szemeimmel látom már a kérdéseiket, rögtön meg is válaszolnám.

A Világosi fegyverletétel

Amikor 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr letette a fegyvert I. Miklós orosz cár előtt, azt remélve, hogy jelzés értékű lesz az osztrákok számára a tény, hogy nem nekik adta meg magát, akkor valójában nem a Világosi várban történt az esemény.

A vár alatt van egy hely, amelyet Szőllősi mezőnek neveznek, és ide érkezett Görgei Aradról fegyvert letenni. Majd ezt követően a Bohus-kastélyban írták alá az okiratot, abban a kastélyban, amelynek a köveit a világosi várból hordták le.

Sajnos az osztrákok így is véres megtorlásba kezdtek Haynau tábornok vezetésével, kivégezték a 13 aradi vértanút és Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt is. De több száz ember esett a megtorlás áldozatának rajtuk kívül is.

Kirándulás Világos várához

Mivel a Google Térkép autója nem járta be a terepet, ezért csak sötétben tapogatózik az ember, ha meg akarja látogatni Világos várát.

A vár alatt található parkolót könnyen meg lehet találni, és ha körül tekintünk, akkor láthatjuk, hogy két út is vezet fel a várhoz. Egy erősen meredek, és egy kevésbé meredek, amelyen több turista is gyalogol már. Ezért senkinek sem jutna eszébe egy harmadik utat keresni.

Nos ezek az útvonalak erősen rosszak, terepjárók használják kaland pályának, kimosta a víz, túrázni nagyon nehéz rajtuk.

Viszont, amikor hátra hagytam a többieket, és kiértem a csúcsra, akkor pillantottam meg, hogy valójában autóval is fel lehetne jönni a gerincre. Így, mondanom sem kell, dupla szomorúság azoknak, akik félútig jutottak el velem.

Pedig odafentről pazar a látvány, nagyon jól el lehet nézni Magyarország fele. Szinte már azt kezdi sajnálni az ember, hogy miért nincsen szárnya, mint a madárnak, hogy elreppenjen a naplementében az anyaország fele.

De a lefele utat is gyalog kellett megtegyük, és több túrázóval is beszédbe elegyedtünk, így megtudtuk, hogy ők sem tudták a helyes irányt, és ugyanúgy eltévedtek, mint mi.

Ezért elmondom önöknek, hogy azt kell tudni, hogy az aszfaltút még 3-4 km-t kanyarog el a vár mellett, majd egy nagyobb parkolóban ér véget. Innen már csak egy pici séta a gerinc, ahol egy színpad, grillezők várják a pihenni vágyókat, illetve egy kis játszótér a gyerekeket.

Ezért hát nem nagyon érdemes magunkat összetörnünk a meredek oldalban, persze, aki szereti a kalandokat, azoknak tökéletesen megfelel ez is.

Mi pedig megfordulunk, vissza Erdély irányába, mert annyi felfedezni való van még.

Kiránduljanak velem legközelebb is!