Sepsikőröspatak
Floppy kutyánk azt mondja, hogy itt az ideje egy könnyed sétára indulni, amelyhez ő is csatlakozhat, mert úgy érzi, hogy túl gyakran hagyjuk ki őt a buliból.
Mi pedig muszáj igazat adjunk neki, mert Erdélyben a kisállatbarát hely szinte ismeretlen fogalom, nem azért kell fizessünk utána, hogy valami szolgáltatást kapjon cserébe, hanem azért, hogy megtűrjék a jelenlétét.
Na de ezúttal a mi kis veres barátunkkal együtt indulunk el a veres barátok után nyomozni, és egy olyan helyet látogatunk meg, amely könnyedén megközelíthető, szép kilátással bír, és még izgatja is az ember fantáziáját, mert semmit se lehet tudni róla.
Hát kalandra fel!
A sepsikőröspataki Veres barátok temploma
Sepsiszentgyörgyről északra indulunk el, majd Sepsikőröspatakról Kálnok felé vesszük az irányt. E kettő között pedig majdnem félúton áll egy dombtetőn, egy már majdnem teljesen összedőlt templomtorony. Azért pedig, hogy ne legyen oly magányos, a helyi víztározó áll közvetlen mellette, kissé eltakarva az útról a templom maradványokat.
A feltehetően 15. században épült gótikus templomról semmit se tudunk, legjobb támaszpontunk a nép emlékezet ugyanis a helyi emberek a Veres barátok templomának nevezik.
De kik voltak a veres barátok?
Valójában a válasz közel se olyan egyszerű! És amennyiben nem találnak valami titkos pincét, elásott kincset, akkor lehet, hogy sose tudjuk meg a választ a kérdésre.
Veres barátoknak a templomos rend tagjait nevezték, akikről rengeteg információ, és oda kell tenni, hogy rengeteg féligazság is maradt fenn.
A legismertebb legenda szerint a veres barátok elrabolták Báthory Gábor lányát és fogta tartották. A templomukba betévedt egy koldus, aki meglátta, hogy éjszaka a friss levegőn sétáltatják a lányt, ezt pedig jelentette a fejedelemnek. A fejedelem pedig a seregével kiszabadította a lányt, elpusztította a kolostort, és a veres barátokat se kímélte hatalmas kardjával.
A legenda pedig számos településen, megannyi apró eltéréssel jelenik meg, illetve sokszor teljesen elveszíti történetmesélő jellegét, és az emberekben csak annyi maradt meg, hogy a veres barátok nőket rabolnak és erőszakolnak meg.
Természetesen nem szabad egyoldalúan megítélni a templomosokat sem, de vajon mekkora közösség romboló erővel bír egy ilyen információ elterjedése egy kis falusi közösségben? Vajon nem ez lett-e a veres barátok templomának az igazi veszte?
Egyébként úgy tartják, hogy a templom a tatárjárás során pusztult el, és mint már többször is feljött a téma, most is elmondom, hogy az utolsó tatárjárások Erdélyben 1694-ben és 1717-ben voltak. De vajon nem-e azért nem épült újra a templom, mert a falubeliek úgyszólván sosem csípték a barátokat? Ezért pedig nem vállaltak sorsközösséget velük, és nem érezték úgy, hogy újra kellene építeni a templomot.
A dolgokat még jobban nehezíti az a tény is, hogy ezek a veres barátok lehet, hogy nem is azok a veres barátok voltak, mint akikről az előbb írtam.
Ugyanis van egy Pálos rend nevű szerzetes rend, teljes nevén Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje, amely egy magyar alapítású rend. Ráadásul sem a pálosok sem a templomosok nem viseltek vörös ruhát, mindkét rend tagjai fehérben voltak. Mindössze annyi a különbség, hogy a templomosok, amikor csatába mentek, akkor szigorúan kötelező volt a vörös keresztekkel díszített öltözéket viselni. A Pálosoknak pedig vörös kötél kötötte össze a derekukat.
Na de az egyszerű falusi emberkének oly mindegy volt, hogy ott-e a kereszt vagy sem, templomos-e vagy sem. Ő veres barátnak nevezte a barátot, akkor is ha az fehér barát, vagy éppenséggel szürke barát volt.
Ekképpen vélekedik Pesty Frigyes is, aki 1861-ben azt nyilatkozza, hogy Erdélyben soha nem léteztek templomosok, és a mondavilágon kívül semmilyen bizonyíték nem ad okot arra, hogy ezt másképp gondoljuk.
Amennyiben pedig a Pálos rend szemszögéből közelítjük meg a templomot, akkor az egész eddigi teóriám dugába dőlhet, mert túl sok HA szóra kezd épülni.
Tehát ez esetben lehet, hogy szegény, remete szerzetesek építették maguknak és lakták a templomot, jöttek a tatárok, lerombolták, majd nem maradt, aki újjá építse. A falubelieknek pedig túl távol volt a falutól, közelebb építettek templomot maguknak.
Egyébként, ha igaz a tatárjárás, akkor eltekinthetünk attól a ténytől is, hogy a felvilágosult II. József császár elrendeli a rend feloszlatását 1782-ben, mert ekkora már minimum 65 évük lett volna legalább elkezdeni a templom újjáépítési munkálatait.
De van itt még egy bökkenő… 1735-ben Kastal János vizitációs jegyzőkönyve szerint a templom az unitáriusoké lesz. Vajon állt még ekkor a templom?
Talán nem is itt kell keresni a választ a kérdéseinkre arról, hogy kik voltak a veres barátok. Talán ahajt, azaz a közúton 47 km-re levő Haraly településen, ahol szintén állt egy temploma a veres barátoknak, amelyről már maga Orbán Balázs is ír. De már akkor sem volt egyetértés, hogy kik voltak a veres barátok, így maximum csak ott tudjuk folytatni a gondolatmenetet, ahol ő abba hagyta.
Zárszó
A mi kis veres barátunk viszont nem sokat gondolkodott el a történelmi tényeken, ő csak annyit tud hozzá tenni a dolgokhoz, hogy illatos a fű, szépen fújdogál a szép, és hatalmas a mező, amelyen szaladgálni lehet.
A templomtorony gondozatlan, ezért jól lehet bújócskázni, fogócskázni a gyomnövény között és ha elfáradtunk, akkor leülni és pihenésképpen csodálni a tájat, egészen a Kárpátokig.
Így hát élményekben gazdag kirándulást kívánunk mindenkinek!
Nyitvatartási program: 00:00-24:00
Belépő: nincs
Belépőjegy ára: 0 lej
Megközelítése: saját autóval + gyalog, vagy terepjáróval
Parkolás: ingyenes
Mozgássérülteknek megközelíthető: nem
Adatok frissessége: 2023.08.04
Hol található a Veres barátok temploma?
A Veres barátok temploma Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgytől északra található Sepsikőröspatak határában.
Kik voltak a veres barátok?
Amennyiben Magyarország területén értendő a kérdés, akkor a veres barátok a templomos rend tagjai voltak. Erdélyben viszont vita tárgya, hogy kiket kell veres barátok alatt érteni.
Mikor pusztult el a Veres barátok temploma?
A Veres barátok temploma feltehetően a tatárjárások során pusztult el.