Varázslatos Szelfi Ház

Parajd

Olyan régóta már, hogy „csinálja a turizmust” a parajdi ember, hogy valójában ő maga sem tudja, hogy mit csinál, csak csinálja a megszokottat.

És bármivel is próbálkozik, mindig arra a következtetésre jut, hogy itt a turizmust csak a sóbánya adja. Ebből adódóan pedig április elején is konganak a panziók nagy többsége az ürességtől, nem látni autókat a parkolókban, és minden szállásadó azt lesi, hogy vajon mi van a bányával, vajon idén működni tud-e az, vagy megint be kell zárni?

Az egyetlen mondat pedig, amit hallani lehet és hallani akar mindenki az a „szituáciá szub kontrol” – azaz, hogy mindent ellenőrzés alatt tartunk és nincs semmi baj.

De ha még így is van ez, akkor is szükség van új utakra, mert a turista nem elégszik meg azzal, hogy délelőtt lemegy a sóbányába, délután pedig elmegy a parajdi wellness központba fürödni. A turista manapság új élményeket akar minden egyes nap. A turista manapság olyan dolgokat akar látni, amelyet még sosem látott, olyan dolgokat enni, amelyeket még sosem evett, és így tovább.

Ezért hát hatalmas szükség volna új utakra a turizmusban, új lehetőségek kipróbálására és mindenek előtt közös összefogásra.

Szerencsére újfajta programokra akad lehetőség Parajdon is, ezért hát nincs más dolgunk mintsem, hogy elinduljunk és teszteljük azokat.

Szóval ha valami újra vágynak, tartsanak velem!

Varázslatos-e a Szelfi Ház?

Ezzel a kérdéssel a fejünkben indultunk el Parajdon megkeresni a tavaly nyílt Magic Selfie House-t, azaz a Varázslatos Szelfi Házat.

Közeledve a helyszínhez, többek között találunk egy olyan táblát is, amelyen mindössze a Dracula és egy jobbra nyíl található. Elgondolkodunk azon, hogy ez azt jelenti-e, hogy jobbra az iskolába a gyerekek kis vámpírként viselkednek. Vagy azt jelenti, hogy menjenek a hívek tovább jobbra, a templomba, mert hanem elviszik őket a vámpírok.

De természetesen egyiket sem jelenti, hanem azt, hogy közeledünk a keresett épülethez, amelynek mellesleg tágas parkolója van, így fölösleges volt az autónkat elhagyva, gyalog induljunk a felkutatására.

Jelenleg a Varázslatos Szelfi Ház nagyon szűk programmal van nyitva, de cserébe nem kell senkire sem várni, hanem saját jegyszedő irodája van, ahol kiválthatjuk a belépő jegyeinket. Az árak elfogadhatóak, főleg ha a mai világ árait vesszük figyelembe.

Elsőnek a jobb oldali ajtón lépünk be, ahol népi elemekkel van berendezve a szoba. Jó pár dolgot ebből nem értenek a mai fiatalok, mert soha nem kellett használják, de az idősek nosztalgiával tudnak visszagondolni az egykori életre.

A rézmozsarat látván, nekem is egyből a gyerekkorom jutott eszembe, amikor én is ilyen mozsárban törtem meg a száraz kenyér darabokat. Nem túlságosan rajongtam azért, ami belőle készült, de a mozsár csörömpölő, fülsüketítő hangja, és az érzés, hogy mindezt én okozom, az megért mindent akkor.

Felrakunk pár szalma kalapot a fejünkre, fotózkodunk, azon gondolkodunk, hogy ez a terem igazán lehetne sokkal nagyobb is. Még jobban el tudnánk merülni az emlékeinkben. De hív az élet, menni kell tovább!

A második terem, a tükrök terme. A különböző tükrök előtt nézegetjük a soványabb, kövérebb, magasabb, alacsonyabb énünket. És akarva-akaratlanul is grimaszolunk egy kicsit a tükröknek, hisz úgy sincs rajtunk kívül senki itten. Ugye mily könnyen elő tud bújni az ember tiszta, gyermeki énje?

A sötét szobában (talán UV terem a neve) érdekes fényekben és formákban lehet részünk. Nem rossz ez az installáció sem, de talán lehetne ennél érdekesebb. Kicsi zavaró a statikussága a teremnek, hogy igazából semmit sem lehet csinálni itten.

A Harry Potter tematikájú szobába egy szekrényen keresztül lehet át jutni. A gyerekeknek tuti biztos, hogy ez lesz a kedvenc szobájuk, ugyanis a legtöbb tárgyi eszközzel ez a szoba rendelkezik. Itt aztán tényleg jó sok szelfit lehet készíteni.

Hátra van még a külön bejáratú Drakula-ház. Nos ezt is meg lehet nézni. A gyerekek ezt is élvezni fogják. Felnőtt fejjel inkább csak elgondolkodtató. Immáron Parajdi is beállt a Drakula sorba Erdélyben…

Mindent egybevetve tetszett az, amit láttunk, jó volt kicsit bolondozni. Azoknak, akik az egész családdal érkeznek Parajdra, merem ajánlani családi programként ebéd után, sétálva. Kellően csendes helyen van, és közelben található a nagy, füves park is. A gyerekek ki tudják szaladni magukat.

Illetve azt is el kell mondjam, hogy ha még maradt film a fényképezőgépjeikben, akkor érdemes felkeresni a nem messze található Fordított Házat is, ahol minden fejjel lefelé található.

Kicsit félve mondom, hogy tartsanak legközelebb is velem, mert kisgyerekes apaként csak most tudatosul bennem, hogy az elkövetkezőkben is hasonló programokat kell keressek majd magunknak.

A természetbe egyre kevésbé tudunk kirándulni, hisz nem csak a medve, hanem a kóbor pásztor kutyák is veszélyeztetik az ember életét. Kisgyerekkel pedig elképzelhetetlen ilyen kockázatok mellett élvezni a természetjárást.

De én azért bízok benne, hogy kialakul a vándor útja ezután is. Szóval ha tehetik, tartsanak velem legközelebb is!