Farkaslaka
Ha a székely ember becsukja a szemét, és képzeletben oda repül, ahova csak szeretne, akkor biztosak lehetünk benne, hogy valahol hegyek felett száll, óriás fenyők alatt pihen és jéghideg, hegyi forrásokból oltja a szomjúságát. Vagy éppen gombászik, kökényt rág a bokrokról, és minden tücsköt, bogarat megfigyel, ami körülötte ugrál vagy repked.
Nem is tehet másképp, mert ez őbelé van kódolva, legalább azóta, hogy székelynek neveztetik, és hiába változik a világ, van ami ugyanaz.
Például ki nem akart volna legalább egyszer életében Ábel lenni egy kis időre? Egy talált kutya, két tyúk, egy kecske és egy macska s mindez fenn a Hargitán…
Mindannyian ismerjük a történetet, viszont kevesen ismerjük igazán az írót, aki mindezt papírra vetette. Ezért most Tamási Áron sírjánál állva, arra a kérdésre keressük a választ, hogy ki volt ő valójában? Tartsanak velem Farkaslakára!
Tamási Áron élete
Talán a világon a két legnehezebb dolog magyar és történelem tanárnak lenni! Ugyanis ez az a két szakma, amely leginkább, akarva-akaratlanul, de kultuszt teremt.
Egy matektanár hiába akarja a 2×2 -őt, 5-nek tanítani. Hisz ha nem jönnek ki a számítások ezzel a képlettel, akkor értelmetlen az egész. De a fent említett két szereplő azt tehet egyes történelmi személyiségekkel, amit csak akar, vagy amit felülről kérnek tőle, a diák pedig elfogadja alapigazságnak a tanár állítását.
Ezért megállva Tamási Áron sírjánál, rá kellett jöjjek, hogy semmit se tudok igazából az íróról, annak ellenére, hogy tanultam róla az iskolában, több regényét is olvastam házi olvasmányként, és azóta is kedvenc íróm, akitől idézni szoktam.
A dolgok könnyebb megértése végett kezdjük mindjárt egy egyszerű életrajzi adattal:
Tamási János 1897. szeptember 19-én született Farkaslakán. Apja Tamás Dénes, földműves, anyja Fancsali Márta.
Nem, nem elírás! Tamási Áron eredeti neve nem más volt, mint János. Az Áron nevet mindössze a 20-as évei közepette veszi fel.
Kilenc éves korában egyetlen másodperc alatt sikerül megváltoztatnia a sorsát, amelyet elolvashatunk a Bölcső és bagoly című regényes életrajzi könyvében. Ez a sorsfordító esemény pedig nem más volt, mint hogy egy pisztollyal ellövi a bal hüvelykujját.
Volt pedig neki egy Áron nevű nagybátyja, aki a gyulafehérvári püspökségen tanult, és azt írta az apjának, hogy ha így áll a dolog, akkor a gyereket taníttatni kell, mert mezőgazdasági munkálatokra alkalmatlan.
Így kezdi meg a tanulmányait 1910-ben a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnázium vadi új épületében. Ez az az iskola, amelyet később róla neveznek el.
Mindössze 19 éves, amikor 1916-ban behívják katonának. 1917-ben hadiérettségit tesz Gyulafehérváron, azzal mehet is következő évben az olasz frontra.
A háborúban pedig megértett valamit. Farkaslaki gazdaemberként semmi beleszólása sem lehet a világ dolgába. Változtatni akar ezen, ezért rögtön a háború után jogot kezd tanulni Kolozsváron. De mivel az oktatás nyelve akkor már román volt, átmegy a Kereskedelmi Akadémiára, amelyet 1922-ben el is végez.
Banki tisztviselőként kezd dolgozni, előbb Kolozsváron, majd Brassóban. 1923-ban eljegyez egy lányt, látszólag kezd kialakulni az élete. De még ebben az évben kimegy Amerikába, ami valljuk be, igencsak nagy fordulat.
Három év amerikai élet alatt élt New Yorkban, Garyben és Welchben is. És talán pont ez a szülőföldből való kiszakadás volt az oka annak, hogy jobb rálátása legyen az otthoni dolgokra, az otthoni világra. Közben pedig írt, írt, s írásait küldte haza Erdélybe, amelyre felfigyeltek az emberek, és csakhamar ismertté vált. Haza is tér Amerikából.
Az irodalmi élet mellett, aktívan kiveszi részét a politikai életből is, ahol egészen a parlamenti képviselőségig jut fel a ranglétrán. Budapestre 1944 őszén költözik ki, és itt él élete végéig.
Magánéleti érdekességként még fontos megemlíteni azt is, hogy összesen négyszer házasodott. Ez talán némiképp elgondolkodtató tény lenne ha kiragadnánk a kontextusból, de ismerve kalandos életét, nem csoda, hogy nem sikerült gyökeret eresztenie sehol sem.
Viszont annál is inkább gyökeret ereszt az írásai által a kultúránkban, amelyet több díj is bizonyít: Baumgarten-díj (1929, 1930, 1933, 1943) Corvin-koszorú (1940) Kossuth-díj (1954) és posztumusz Magyar Örökség díj (1997).
Tamási Áron sírjánál
Végre pedig térben és időben is megérkeztünk Farkaslakára.
Nem kell sokat keresni, hogy merre legyünk el, mert a templom az út mellett található, az út mellett mindkét oldalt tágas parkoló. Megállítjuk az autót, gyalog indulunk tovább. Egy székelykapu alatt haladunk át. Sétálunk pár lépést és megérkezünk.
Tamási Áron sírját egy Trianon Emlékmű, a Nepomuki Szent János római katolikus plébániatemplom és a temető veszi körül.
A sír előtt látható Szervátiusz Jenő és Tibor hargitai vulkáni kőből faragott emlékműve. A sírkövön pedig a következő felirat: Törzsében székely volt, fia Hunniának. Hűséges szolgája bomlott századának.
Fontos tudni, hogy a szülőháza ma emlékház. Farkaslakán a Nagy utca 238. szám alatt keresendő. Illetve a Kalóz utca 392. szám alatt található Tamási Áron testvére, Fancsaliné Tamási Ágnes háza. Ágnes néni emlékháza az a hely, ahol az író hazalátogatásai során megtalálta az íráshoz a csendet.
Tamási Áron 1966 május 26-án halt meg egy Budapesti kórházban. Az volt a végakarata, hogy szülőfalujában temessék el. Már évekkel előtte kijelölte magának még a sírhelyét is.
Érdekes módon a koporsóját szállító vonat, ahogy Romániába belépett, eltévedt és egy Zsil-völgyi városban, Lupényban kötött ki (na nem a vonat tévedt el, de így regényesebben hangzik). Innen utazott Segesvárra, majd Székelyudvarhelyre, s onnan teherautóval érkezett haza, Farkaslakára.
Valószínűleg ő maga sem gondolta, hogy milyen kalandos lesz az utolsó útja is, amikor megfogalmazta az alábbi gondolatát, amellyel én is zárom soraimat:
“ Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.“
Hát legyünk otthon Erdélyben, szeressük Erdélyt, és ismerjük meg minél jobban! Tartalmas utazásokat mindenkinek!
Nyitvatartási program: 00:00-24:00
Belépő: nincs
Belépőjegy ára: 0 lej
Megközelítése: saját autóval
Parkolás: ingyenes
Mozgássérülteknek megközelíthető: igen
Adatok frissessége: 2023.08.04
Ki volt Tamási Áron?
Tamási Áron Kossuth-díjas magyar írónk Erdély egyik legnagyobb írója volt, aki Farkaslakán született 1897-ben.
Hol található Tamási Áron sírja?
Tamási Áront, végakarata szerint szülőfalujában, Farkaslakán temették el.
Ki volt Tamási Gáspár?
Tamási Gáspár erdélyi magyar népi emlékíró 1904-ben született, és Tamási Áron testvére volt.