Székely kálvária – Székelyvécke

Bizonyára mindannyian ismerik az érzést, amikor célokat tűzünk ki magunk elé, nagy, nehéz célokat, majd elindulunk harcolni értük, tanulni, dolgozni, gürcölni. És még elég jól is haladunk a célok teljesülése felé, de közben elfáradunk, kezünk lankad, energiánk fogyni kezd, és minél közelebb tudhatjuk az adott cél teljesülését, már annál kevésbé vágyunk rá, és már nem az kezd számítani, hogy mit akartunk, hanem az, hogy mi mindenről mondtunk le időközben, mi mindent kellett feladni.

Majd egyszer bevillan valami, rájövünk arra, hogy ezek a célok nem is igazán a mi céljaink voltak, hanem csak amolyan én is megmutatom, hogy vagyok valaki, hogy én se érek kevesebbet, mint a másik. Egyszóval, azért harcolunk, hogy elfogadjon a társadalom. Mégis mindig mindenki azt érzi, hogy ha egyetlen napig is megáll a versengésben, akkor ő alul marad, akkor ő vesztett.

Bevallom, hogy én is gyakran el szoktam fáradni. És mit tud tenni ilyenkor az ember? Például kicsit félrevonul, megszámolni azt, amije van, és hálát adni Istennek, és bocsánatot kérni a mohóságáért, azért, hogy megannyi apró de fontos dolgot nem vett észre az út során.

Ha önök is így érzik, hogy szükségük van egy kis csendre, hogy kettesbe lehessenek Istennel, akkor tudok ajánlani önöknek egy olyan helyet, amely tökéletesen megfelel erre a célra.

Tartsanak velem Székelyvéckére!

A Székely Golgota és az Isteni irgalmasság kápolna

Székelyvécke Marosvásárhelytől délkeletre indulva mintegy 36 km.-re található és ha Gyulakután, a hőerőmű mellett jobbra térünk, akkor áthaladva Bordos és Székelyszállás nevű településeken máris megérkeztünk Székelyvéckére.

Az út ezen utolsó 5 km.-es szakasza egy nagyon keskeny útszakasz, amelyen az az érzetünk támad, hogy egyetlen sávon zajlik egy kétirányú forgalom. Ebből is, s meg abból is jól látszik, hogy mennyire hangulatos hely fog fogadni minket, hogy a telefonomon előbb az internet száll el, de majd a teljes térerő is egy-egy pontban.

Székelyvécke közel évezredes történelemre tekint vissza, első írásos említése 1319-ből való. Lakói a múlt század közepén még felülről súrolták az 1000-et, de mára jócskán alulról súrolják az 500-at. Azt is fontos megemlíteni, hogy Székelyvécke községközpont, hozzá tartozik Székelyszállás és Magyarzsákod is.

Fekete Pál polgármester nevét pedig nem csak azért szükséges megemlíteni, mert fontos szerepe volt a hely létrehozásában, hanem azért is, mert ha veszik a bátorságot, és beírják a nevét a Google videókeresőjébe és meghallgatják valamelyik beszélgetését, akkor felsóhajtanak majd és azt mondják: ó bárcsak minden településnek ilyen polgármestere és ilyen politikusai lennének.

Kanyarodjunk is vissza a mai utazásunk helyszínére, amelyet úgy lehet megközelíteni, hogy ha áthaladnak Maros megye legnagyobb székelykapuja alatt, akkor az első, kis utcán balra kell térni. Az utca végében egy 2 autónak elegendő parkoló található, itt érdemes megállni. Azaz nem csak érdemes, de szükségszerű is, mert nincs tovább aszfalt, és egy dombba ütközünk, így nem is volna lehetséges a tovább haladás. De nem is volna amiért tovább menni, mert 100 méter séta és máris elértük a Székely Golgota alját.

A Székely Golgotáról azt kell tudni, hogy 2014-ben készült el, és ez Székelyföld első székelykapukból álló keresztútja. Ezek a kapuk pedig nem új készítésűek, hanem régi, felújított kapuk és a keresztút 14 ilyen stációjában állnak. A kápolna dombjáról visszafele ereszkedve érdemes a kapuk hátulján levő szövegeket is elolvasni, itt ugyanis népünk történelmének fontos pillanatai vannak feltüntetve.

Külön érdekesség az is, hogy 2014-ben a dombtetőn még nem állott a kápolna, ekkor még csak egy kilátó volt itt. A kilátót viszont átköltöztették egy közeli dombra, és ha velem tartanak a következő cikkemben is, akkor azt is meglátogatjuk majd.

Az Isteni irgalmasság kápolnáját a rá következő évben, azaz 2015-ben építették, és nagyon gyorsan, két hónap alatt készült el a nagy összefogás által. A kápolna felszentelését celebráló szentmisét Potyó Ferenc érseki helynök tartotta. A kápolna névadója Hajlák Attila plébános.

Csend a Székely Golgotán

Az igazat megvallva önöknek tényleg egy kicsit a város zajától akartam menekülni, amikor eldöntöttem, hogy munka után kimegyünk Székelyvéckére. Azelőtti napon esett az eső, így tiszta volt a levegő, kellemes augusztusi időjárás, se nem túl meleg, se nem túl hideg.

Ahogy az autót elhagytuk, egyből a gyermekkoromra emlékeztető mezei virágillatok lengtek körül minket. Szép volt az is, ahogy végig jártuk a 14 kaput és Jézus keresztútjáról olvashattunk. Viszont ennél többre nem is számítottunk.

Ezért hatalmas meglepetésemre a kápolnán nem találtunk lakatot, mint ahogy a legtöbb hasonló helyen szokott lenni, szépen kinyitottam az ajtaját és bementünk.

Azt nem tudom leírni, hogy mi következett ezután. Úgy gondolom, hogy mindenkinek egy saját élménye az Istennel való találkozás, amelyet külső szemlélő csak nagyon ritkán és nehezen tud megérteni.

Zárszóként

Kérjetek és adatik, zörgessetek és megnyittatik. Félve kértem egy órányi csendet magunknak, hogy talán még ennyi se jár nekem, de Isten az ő szeretetét nem földi léptékkel méri.

Ezért hát azt tudom mondani önöknek, hogy merjenek kérni, kérni egy mustármagnyi hittel és merjenek elindulni az úton, amely Erdélybe, Székelyvéckére vezet.

És én is szeretnék adni önöknek egy kis ajándékot, így kérem kattintsanak a következő linkre és nézzék meg az Erdélyi Magyar Televízió Hitélet című műsorának június 6-ai számát: youtu.be/qhnYI9ay56s

Végezetül pedig engedjék meg nekem, hogy köszönetet mondjak annak a hölgynek, aki már nagyon rég ajánlotta, hogy egyszer látogassak el Székelyvéckére is. Már akkor felkerült a település a bakancslistámra, de csak most tudtam teljesíteni, és remélem, hogy az elkövetkező időszakban több ilyen meghívásnak is eleget tudok tenni majd.

Élményekkel teli, erdélyi utazásokat kívánok mindenkinek!