Maiad
Ha becsukják a szemüket és visszaemlékeznek arra, hogy milyen is volt gyermekkorukban szilvát szedni a fű közül, akkor el tudják képzelni azt is, hogy milyen kincskereső útra indulni Erdélyben.
Mert ahogy a magas fűben elbújó szilvákat sokszor csak akkor vesszük észre, amikor eltapostuk azokat, ugyanígy sokszor azt se tudjuk, hogy hova tegyük magunkat Erdélyben, mert akárhova megyünk, ott biza kincseket találunk.
Na meg a szilvából is csak úgy lesz lekvár és pálinka, ha minden egyes szem szilvát összegyűjtünk, és ugyanígy Erdélyt is csak akkor tudjuk megismerni valamicskét, ha minél többet felfedezünk belőle.
Ezért hát tartsanak velem és ismerjék meg Maros megye egy újabb, eldugott, kis falucskáját!
Nyomát nevének eredete
Talán az emberi agy egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy ha a kirakósnak hiányzik egy darabja, akkor képes valamit odaképzelni a hiányzó darab helyére azért, hogy mégiscsak teljes legyen a kép.
Hát van is amit odaképzelni a Marosvásárhelytől mindössze 15 km-el keletre fekvő Nyomát nevének eredet kutatásához, mert a falu nevének legelső formája a Moniat volt. Ennek több alakja is volt: Moniat, Maniat, Monyath. Úgy tartják, hogy onnan kapta a nevét, hogy legelső lakója egy Moniat nevű remete volt.
Gyorsan meg is kérdeztem a román kolléganőmet, hogy mond-e valamit neki a Moniat szó, viszont neki erről csak egyedül a Monica női név jutott eszébe, amelyet Mona-nak is becéznek. Ha “rágooglezunk”, akkor több más eredetmagyarázat mellett kijön az is, hogy szerzetest jelent és görög és latin gyökerekre is visszavezethető.
Azt is tudni kell, hogy a temploma védőszentje után a falut Boldogasszonyfalvának nevezték egykor.
Most felkiáltana a kedves olvasó, hogy ez nem lehet véletlen! Egy női szerzetes és egy Boldogasszony nevű falu!
De mi van ha mégis az?
Inkább térjünk rá arra, hogy hogyan változott meg a falu neve? És itt megint csak arra a fránya, hiányzó kirakós darabra és a képzelőerőre kell hagyatkozzunk. Pl. el tudom képzelni, hogy egy monyáti ember elment a nyárádszeredai vásárba és ott találkozott egy másik emberrel:
– Hát kijed hunnan való?
– Én rigmányi vagyok? S maga?
– Én monyáti?
– Hogy honnan?
– Monyáti.
– Ahaaa.. szóval maga nyomáti! Értem! A múltkor fogtam egy nyulat. De úgy elszaladt, hogy annak is bottal üthettem a nyomát!
Na hát valahogy így alakulhatott át Moniat falu neve is Nyomáttá, amelynek első datált, nyomáti megjelenése mindössze 1713-ből való. Érdekes módon a románok is használták Niomatu alakban, majd 1909-ben tértek át a Maiad névre.
Na de úgy gondolom, hogy falu névből éppen elég is ennyi, térjünk hát be a faluba.
Nyomáti látnivalók
Három utca találkozásánál két templom, és az egyik templom kapuján pedig az olvasható, hogy Egy az Isten!
Azt hihetnénk, hogy a puzzle-s mesék után most számmisztikával bűvölöm a kedves olvasót, de távol álljon tőlem!
Az igazság az, hogy Nyomát falucska tényleg mindössze három fő utcából áll, amely Y alakban futnak össze a falu központjában. És ahol az Y szárai és a törzs találkozik, egy kis háromszög alakú földecskén áll két csodaszép templom. A hely mindössze akkora, hogy egy templomnak is szűkösen lenne elég, de itt kettő is van.
Egyébként, ha egy kicsit kerekítjük a számokat, akkor a körülbelül 400 lelkes falunak 4 temploma is van.
A központtól észak irányban 300 méterre áll az 1919-ben épített ortodox templom, amely külsőleg gyönyörűen beleilleszkedik a falu összképébe és méreteiben is hasonlatos a központtól 200 méterrel keletre fekvő katolikus kápolnához.
Orbán Balázs 5 felekezetet számol meg a faluban, és ha különválasztjuk a Görög katolikus és Római katolikusokat, akkor az Ortodox, Református és Unitárius felekezetekkel éppen meg is van az öt. De a történelem során élt a faluban pár Izraelita és egyéb felekezetű ember is.
Na de álljunk meg azon a maroknyi földön a központban, amelyen az a két bizonyos templom és hozzá tartozó két harangláb is áll.
Mert megint egy Árpád-kori templomot láthatunk, amely minden bizonnyal katolikus templomként kezdte meg pályafutását. A reformáció után egy kis ideig közösen használták a reformátusok és az unitáriusok, majd 1634-ben a többségben lévő unitáriusok kapják meg a templomot. A reformátusok pedig ezután döntenek amellett, hogy ők is építenek egy hasonló templomot.
Azt, hogy a legelső református templom mikor épült, nem tudni. A jelenlegi templom elődje 1893-ben épült. De az egyik templomi padon 1789-es évszám szerepelt, illetve a szószékkorona feliratán az 1724-es évszám. A haranglábon pedig egy 1763-es évszám. A jelenlegi templomot 1992-1994 között építették, mert az elődje fából és vályogból épült, így nem volt más választás.
Az unitárius templom kazettás mennyezetének egy elemén pedig egy 1753-as évszám szerepel.
Orbán Balázs még azt is feljegyzi, hogy a templom egyik harangját a tatárdúlások idején a király kútjába süllyesztették, hogy így védjék meg. De nem tudták az emberek, hogy földcsuszamlás lesz, amely elmozdítja a harangot a föld alatt, így a harang soha többé nem került elő. Azóta is várja, hogy megtalálják.
Visszaérkezve a jelenkorba megállapíthatjuk azt is, hogy lassan nem csak a nyomátiak harangja tűnt el a történelemben, de a nagyváros vonzáskörzetében Nyomát is ugyanazzal a problémával küszködik, mint az összes kis falu, akiknek a saját nevük megtartása a köztudatban is óriási problémát okoz.
Bevallom, én magam is egy szerencsés véletlennek köszönhetem, hogy felfigyeltem eme csodás templomokra. Mert nem nagyon lehet megtalálni a nyomát sem Nyomátnak az interneten, annak ellenére, hogy 15 km-re levő városban rengeteg pénzt költenek turizmusfejlesztésre. Utazásom okául egy tavalyi faültetési, önkéntes-akció szolgált, amelyen sajnálatos módon nem tudtam részt venni. Így ekkor került fel Nyomát a bakancslistámra.
A múltkori, harcói kirándulás után, ahol szintén csak a véletlennek köszönhetően akadtam egy csodaszép Árpád-kori templomunkra, amely szintén sürgős segítségre szorul, eldöntöttem, hogy megsürgetem eme utazásomat is, és amint lehetséges megejtem.
Hát így jutottunk el Nyomátra.
Szóval azt mondom most önöknek, hogy ha találnak egy szeretni való kis falucskát Erdélyben, akkor azt szeressék teljes szívükből, mintha csak a saját gyerekük volna. Mert szeretet nélkül ezek a kis falvak nem tudnak élni, hiába a megannyi lehetőség, hiába látszik úgy, hogy egy-egy kis fejlődés köszönt a falvak életébe.
Hisz tudjuk jól, hogy a hirtelen jövő, meleg, tavaszi napfény hiába indítja gyors növekedésnek a csírát, az csak felnő, de meg nem erősödik, és amikor nem bírja el saját súlyát, akkor kidől és meghal.
Hát senkit se tévesszen meg a gondolat, hogy most könnyebb és jó falun élni, most fejlődnek a falvaink, mert vele együtt fejlődnek a problémák is.
Végezetül pedig itt hagyok önöknek egy 2016-os újságcikket is, ha szeretnének még tovább olvasgatni Nyomátról: A harangozók álma.
Ha pedig úgy gondolják, hogy megérdemelnek ezek a templomok pár megosztást, akkor köszönet a nevükben is. Na meg persze tartsanak velem legközelebb is!
