Zágon
A történelem során mindig is voltak és lesznek olyan “Térj haza, vándor”-ok, akik sajnos sose térhettek haza, bármennyire is szerettek volna.
Közülük egy, Zágoni Mikes Kelemen, a Törökországi levelek szerzője, szegényebb lett egy magyar hazával, de gazdagabb a halhatatlansággal.
Mi pedig már 259 éve tesszük meg helyette a haza utat, zarándokolunk Zágonba, hogy így mondjunk köszönetet erkölcsös élete példamutatásának, és őrizzük emlékét az utókornak.
Zágoni Mikes Kelemen
Mikes Kelemen 1690. augusztusában született Zágonban. Szülei Mikes Pál és Torma Éva voltak.
Apja, Thököly Imre híveként, részt vesz egy kuruc csapat zágoni rajtaütésében, amelynek büntetése képpen megkínozzák majd kivégzik. Vagyonát elkobozzák. Mikes így apa nélkül nő fel.
Édesanyja férjhez megy kövesdi Boér Ferenchez. A mostoha apja hatására református hitről katolikusra térnek át. Szintén az ő közbenjárásával kapja vissza az apja birtokait.
Tanulni kezd a jezsuiták kolozsvári kollégiumában, majd röpke 7 év után jónak látja, hogy II. Rákóczi Ferenc mellé álljon, akit szintén nem kell bemutatni, hisz ő volt a Rákóczi-szabadságharc vezéralakja.
Mivel az eseményeket a történelemben mindig a győztesek diktálják, ezért nem volt tanácsos nekik a Habsburg Birodalom területén maradni, illetve olyan földön, ahova kihat a birodalom befolyása. Így hát elkíséri a fejedelmet Lengyelországba, Franciaországba és az Oszmán Birodalomba, és haláláig kitart mellette a bujdosásban.
71 évesen, 1761. október 2-án hal meg Rodostóban, hátrahagyva kéziratok és műfordítások lapjainak ezreit.
Talán elmondhatjuk, hogy élete tragédiája nem csak a száműzetés volt, hanem az is, hogy élete során művei nem jelentek meg sehol sem. Élete fő műve, a Törökországi levelek is csak 33 évvel a halála után jelenik meg először.
A zágoni Mikes-Szentkereszty kúria
A legelső írásos említés egy Mikes-kúriáról Zágonban a XVI. század vége feléből való, bár ennek tulajdonviszonya nem teljesen tisztázott.
Azt viszont sikerült tisztázni, hogy Mikes Kelemen szülőházáról beszélünk. Ő már abban a XVII. századi házban születhetett, amelyet dédnagyapja, Mikes Benedek épít, és amelynek évszámmal és monogrammal ellátott fagerendája a mai napig látható a múzeumban.
Az udvarházat az évszázadok során többször is javítják, átépítik, hogy mai szóhasználattal éljek modernizálják.
A Mikes Kelementől elkobozott zágoni javak báró Szentkereszty András tulajdonába kerülnek. Az övéké is marad egészen 1924-ig. Innen ered a Mikes-Szentkereszty név.
A birtok manapság múzeumként és kulturális központként szolgál.
Fontos elmondanom, hogy olyan szépen van rendben tartva az egész birtok, hogy az még 2020-ban is ritkaságnak számít Erdélyben, amelyet csak fokoz az a jelképes belépő díj, amelyből talán még egy ember fizetése se jönne ki. Pedig aki meglátogatja a helyet, tudja, hogy nem csak egyszemélyes szolgálatot igényel az udvar gondozása és a múzeum nyitva tartása. Szóval minden elismerésem!
A múzeumnak négy emlék szobája van. Ezért most ismerjük meg a másik három személyt is, akiknek emléke helyett kapott az épületben.
Kiss Manyi emlékszoba
Kiss Manyi, azaz születési nevén Kiss Margit Anna, Kolozs megyében, Magyarlónán született. Nyolc hónapos korában kerül Zágonba, neveltetéséről nagynénje Nagy Ilona és gróf Szőts Albert gondoskodnak.
Gyerekkorára boldog gyerekkorként emlékszik vissza, sokszor mondja, hogy: nekem három anyukám és három apukám volt.
Kisgyerek korában zongoraművész szeretett volna lenni, de mint tudjuk, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő lett belőle.
60 évesen, 1971. március 29. halt meg és Budapesten, a Farkasréti temetőben van eltemetve.
Színpadi szerepeiről, filmszerepeiről a Wikipédia hosszas oldalakban emlékezik meg, így a felsorolás helyett inkább élete hitvallását osztanám meg most önökkel:
Addig pedig játszom mindig, mindenhol, és mindennel és mindenkivel, mert azért születtem.
Domokos Géza emlékszoba
Domokos Géza erdélyi magyar író, politikus, műfordító 1928. május 18. született Brassóban.
Elemi iskoláját Zágonban végzi, a sepsiszentgyörgyi középiskolás évek után pedig a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen kezdi el a bölcsészkart. Majd egy kis ideig Moszkvában tanul.
1961-től a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegének főszerkesztője, majd 1970-től a Kriterion Könyvkiadó igazgatója.
Az 1989. december 25-én megalakult, a Romániában élő magyarok érdekvédelmét és közképviseletét felvállaló, Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alapítója és első elnöke.
4 év szolgálat után, 1993-tól a közélettől visszavonulva éli életét. 79 évesen, 2007. június 26-án érte a halál.
Csutak Vilmos emlékszoba
Azt, hogy ez a Kézdivásárhelytől 27 km.-re található település mennyi nagy embert adott a világnak, mi se bizonyítja jobban, mintsem a Mikes-Szentkereszty kúria termei, hisz akármelyik szobájába lépünk be az épületnek, mindig más-más ember emléke fogad bennünket.
Csutak Vilmos magyar történész, helytörténész, muzeológus szintén Zágonban született 1878. november 6-án.
A Kolozsvári Egyetemről történelem és latin szakos tanári diplomával tér haza és kezd tanítani 1903-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban. 1916-tól pedig már az iskola igazgatója.
1916-1936 között a Székely Nemzeti Múzeum őre, majd igazgatója.
Élete fő műve az általa szerkesztett és 1929-ben megjelent Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára.
A szüntelen tenni akarás, a megfeszített munkatempó miatt váratlanul hal meg 57 évesen, 1936. május 14-én. Halálát agyvérzés okozza. Sepsiszentgyörgyön, a szemerjai református temetőben alussza örök álmát.
Mikes Kelemen emléke
Csutak Vilmos emlékszobáján keresztül érkezünk meg az épület legbelső termébe, Mikes Kelemen emlékszobájába.
A Mikes Kelemen Rodostóból hazahozott sírföldje láttán, illetve a megannyi piros-fehér-zöld szalag láttán a legbelső szentélyben, elfog minket egy különös érzés, egy végtelen csendesség… Még most sem jönnek a szavak…
Ezt nem lehet leírni az interneten, nem lehet csak lefotózni s megmutatni másoknak a képeket. Ide el kell jönni és átélni! Ő nem jöhetett haza. Csak mi jöhetünk helyette.
Felmerül még egy kérdés. Vajon elfelejtette-e Mikes Kelemen Zágont? Erre ő maga ad választ a 37. levélben: úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont.
Ezzel a gondolattal búcsúzom most önöktől, és abbéli reménnyel, hogy fogunk is jönni minél többen Zágonba, illetve, hogy velem fognak tartani a legközelebbi úti célomra is.
Nyitvatartási program: 08:00-16:00, hétvégén 14:00-ig
Belépő: van
Belépőjegy ára: 5/2.5/2 lej
Megközelítése: saját autóval
Parkolás: ingyenes
Mozgássérülteknek megközelíthető: nehézkesen, lépcsők, küszöbök vannak
Adatok részleges frissessége: 2023.08.01
Hol született Mikes Kelemen?
Az utóbbi évek kutatásai alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy Mikes Kelemen a zágoni Mikes-Szentkereszty kúrián született, melyet dédnagyapja Mikes Benedek építetett.
Mi látható a zágoni Mikes-Szentkereszty kúrián?
A Mikes-Szentkereszty kúria múzeumként és kulturális központként szolgál. A múzeumban kapott helyett Mikes Kelemen mellett Kiss Manyi, Domokos Géza és Csutak Vilmos emlékszobája.
El tudta-e felejteni Mikes Kelemen Zágont?
Erre a kérdésre választ kaphatunk a 37. Törökországi levélben, amelyben így ír: úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont.