Bár a Sóvidékre leginkább a Parajdi Sóbánya vagy a szovátai sós tavak miatt látogat az ember, mégis ez a hely sokkalta többet kínál az erre látogatónak.
Elég ha csak Rapsonné-várára gondolunk, ahol tündérek éltek, és amely várat egy elbűvölt kakas meg egy macska épített. Ha erre járnánk, mindenképp érdemes megpihenni Áprily Lajos kútjánál és elgondolkodni azon, hogy vajon mit jelenthet ez a kakas és macska, és egy pillanatra elkalandozni Egyiptomba, ahol szintén állatfejű Istenek ábrázolásával van tele minden. Biza-biza! Ha valami a szemünk előtt van, csodáljuk, ha nem láthatjuk, elfelejtjük….
De hagyjuk most a tündérek világát és egy másik világba invitálom önöket, ahol nem a varázslat, hanem az arany bűvölte el az embert évszázadokon keresztül. Olyan arany, amely talán nem is létezik, vagy talán létezik, de nem olyan formában, ahogy mi gondoljuk.
Dáriusz aranya
Ismét Felsősófalva felé vesszük az irányt, ahol a központot elhagyva, a templom mellett észak-kelet irányában, a falu legutolsó házától mintegy 50-100 méterre található Kodáros barlangja.
A legenda legelterjedtebb változata szerint Dáriusz perzsa király vereséget szenved Nagy Sándortól és északra kezd menekülni a szárazföldön. Amikor pedig érzi a vesztét, megpróbálja elrejteni a kincseit. Talál egy barlangot, amelyben el is rejti a kincseket, de Kodáros barlangjának bejáratát senki se ismeri, mert rejtve van az emberi szemek előtt. Viszont nagyszüleink még emlékeznek arra a kb. 30 centi átmérőjű függőleges lyukra, amelybe ha követ dobtak, az nagyon sokáig zuhant lefelé, és amely lyukban az egyetlen kézzel fogható bizonyítékot vélték felfedezni a barlang létezésére.
A másik változat szerint Kodáros király vára állott e helyen. Orbán Balázs pedig római erődöt jegyez le utazásai során. Ezekre azonban soha semmilyen bizonyíték nem került. Vagy mégis? Igaz, hogy a közeli Sóvárad valamikor római castrum volt, és az is igaz, hogy egyszer egy vihar alkalmával kidőlt egy fa és találtak egy római edényt tele pénzérmékkel, de ezek nem elegendő bizonyítékai annak, hogy itt bármiféle erőd állott volna. De mi van ha fából készült őrtorony volt a helyen?
A barlang keletkezése
Egy valami biztos. A hely, a faluhoz való közelsége miatt, nagyszerű kőbánya lehetett és így sírköveket vájhattak ki és köveit a templom építéséhez is felhasználhatták a 13. században. Talán ez adott alapot a későbbi legendáknak, és emiatt született Kodáros barlangja is.
Történt ugyanis, a mesék szerint, hogy a 19. században egy skót kincskereső 13 méter hosszú folyosót vágatott a sziklába, hogy ha már a természetes bejáratát senki se leli, akkor erőből kell nyitni egyet. Eredményt nem sokat könyvelhetett el magának, ha csak azt nem, hogy szerelmes lett a szállásadója lányába és elvette feleségül, megmaradt pénzéből pedig két malmot vett a Nyikó mentén.
A két világháború között a helybeli örmény kocsmáros „szponzorizálja” a munkálatok folytatását. Olyan formában, hogy akinek nem volt pénze megfizetni az adósságát, az elment barlangot ásni neki. Megint 4 métert haladtak előre, de a kincset nem találták meg.
Megint később, amikor a környéken már elterjedt a dinamitos robbantás, lyukakat fúrtak a falba robbantás céljából. A robbantást viszont senki se merte bevállalni, félve attól, hogy az egész Kodáros-domb összeroskad.
Ezen furatokról még azt kell tudni, hogy egyfajta áttörést értek el, mert ha meggyújtottunk egy gyufaszált előttük, akkor látszódott, hogy nyeli el annak lángját, illetve a kavicsokat is lehetett dobni bele, amely szintén alázuhantak.
A dolgok pikantériája, hogy ezek a lyukak szintén eltömődtek, így most amikor a technológia lehetővé tenné talán, hogy miniatűr drónokkal felfedezzünk egy csodás barlangrendszert, amelyről kétezer éve senki se tud, csak a legendáinkban van benne, és amikor már majdnem megnyíltak a kapuk, hirtelen újra bezárultak.
Ha Dáriusz király aranyát nem is találnánk meg, de egy csodálatos földalatti világot fedezhetnénk fel, amely talán olyan növényi és állati létformákat rejthet magában, amelyről nem is tudunk, hogy létezik.
Kétezer éve senki se találta meg a barlang bejáratát. A barlangét, amelyet az idős látóasszony jóslata véd, miszerint egy nap fény derül az igazságra, de aki elsőnek lép majd a barlangba, az magára veszi az átkot és rettenetes halállal hal meg az egész családjával együtt.
Jelenleg tehát csak annyi jut a Kodáros-barlangjába látogatónak, hogy úgy érzi magát odabent, mintha egy üstdob tetején járna és minden egyes lépésére beleremeg a föld és a talány, hogy mi lehet a föld alatt.
Ha kedvet kaptak egy kis kalandra, és megtekinteni a kincses barlangot, akkor szeretettel várjuk Felsősófalvára.
Utóirat: Sóvidéki lévén már régóta foglalkoztat a barlang rejtéje. Ezért már ezelőtt tíz évvel lejegyeztem az öregek visszaemlékezéseit, amely szerint 3 függőleges lyukat is ismertek a környéken. Link www.alsosofalva.eu
Ismerve Móréh Károly 1988-as felfedezését a Maros-szorosban, illetve tudva azt, hogy térben nem oly messze helyezkedik el a Fenyőkúti-tőzegláp, teljesen más megközelítést sejtet ez számunkra. Tehát szeretettel várjuk a fiatal geológusokat Felsősófalvára.
Illetve érdemes elgondolkodni a Korondi Likaskő keletkezésének eredetén is!
Nyitvatartási program: 00:00-24:00
Belépő: nincs
Belépőjegy ára: 0 lej
Megközelítése: saját autóval, érdemes a faluban hagyni az autót
Parkolás: ingyenes
Mozgássérülteknek megközelíthető: nem
Adatok frissessége: 2024.05.09
Igaz, hogy aranyat rejt Kincses Kodáros barlangja?
Jelenleg semmilyen tárgyi bizonyíték nem igazolja, hogy Kincses Kodáros barlangjának legendája igaz volna.