A legtöbb ember nem is tudja, hogy mennyire változatos a saját környezete, a mindennapi megszokott rutin, a rohanás mindent monotonná tesz.
Ezért fogtam a fényképezőgépet és két délután, munkából hazafele 2-2 órát sétáltam Marosvásárhely utcái közt. Ez idő alatt a következő madarakat fotóztam le: Galamb, Vetési varjú, Egerészölyv, Széncinege, Balkáni gerle, Házi veréb, Mezei veréb, Sirály, Tengelic, Fekete rigó, Szajkó, Barázdabillegető és természetesen a Seregélyt.
A seregély ismertetőjele leginkább a pöttyös mintázata, amelyet az év bizonyos időszakában visel. Csoportos madár, általában nagy csoportokban él és a földön keresgélik az élelmet. Legtöbb ellenségük, érdekes módon, a madarak közt akad, amely ellenségek ellen úgy védekeznek, hogy csoportosan felrepülnek is sűrűn váltogatják az alakzatukat. Így a támadó madár meggondolja, hogy berepüljön-e a madárrajba.
Másik érdekes jellemzője, hogy mesterséges lakhelyekben is szívesen él, így nagyon gyakran telepítették őket be a világ számos vidékére rovarirtóként. Egy ilyen érdekes történet, hogy az 1800-as években kétszer is megpróbálták betelepíteni őket Amerikába, de miután nem sikerült, 60 + 35 pár seregélyt szabadon engedtek. A madarak eltűntek de 50 év múlva feltűntek az utódaik és az utódokból alkotott állomány, tessék megkapaszkodni, azóta 150 milliósra duzzadt.
Ilyen szépen szól a seregél hangja: wikipedia.com.
Balkáni gerle
Barátcinege
Erdei pinty
Fehér gólya
Rigófélék
Szürke gém
Verebek
Vörösbegy