Déva vára

Cetatea medievală a Devei

A népmeserajzolóink se tudtak talán szebben várakat rajzolni a dombok tetejére annál, ahogy Déva vára emelkedett egykor mintegy süvegként a mindössze 250 méter magas szikla tetejére. Ezért hát nem csoda, hogy a vár legelső megpillantása izgalommal tölti el az utazót. De lássuk, merre is kell keresni ezt a szépséget.

Hol található Déva vára?

Déva városa és így Déva vára is, Aradtól keletre, Nagyváradtól és Kolozsvártól dél irányba, illetve Nagyszebentől nyugatra található, de talán elhelyezkedésében nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy mondjuk Budapestről szinte teljes egészében autópályán haladva is meg lehet közelíteni. Amely igen csak nagy dolog abban a Romániában, amely olyannyira akar autópályákat, de oly keveset birtokol.

A vár történelme egészen az ókorba nyúlik vissza. A tatárjárás után IV. Béla újraépítteti a várat, 1264-től már írott említéseink is vannak róla. Ezt követően folytak kisebb-nagyobb csatározások a várért, de igazán kiemelkedő katonai szerepet sose szántak neki a hadvezérek.

A vár az elmúlt évszázadban igencsak elvesztette dicsfényét, ezért 2008-ban nagyszabású felújításokba fogtak. A munkálatok igencsak lassan zajlottak, leálltak, újrakezdődtek, mint ahogy az nálunk fele lenni szokott, de legnagyobb örömünkre, pár éve csak elkészültek vele, így most mindenki számára látogatható.

Tippek a Déva várába kirándulóknak

Parkolás: A vár keleti tövében tágas parkolók találhatóak. Érdemes itt próbálkozni, hisz a felvonó is innen megy fel.

Felvonó: A felvonó ára meglepően olcsó volt, és nagyon szép panoráma kilátás nyílik belőle. Osztálykirándulás esetén egy busznyi gyerek is fel tud menni 3-4 körben. Kissé lassú ezért mindenképp szükségeltetik, hogy minden csoporttal felmenjen legalább egy felnőtt is.

Látnivalók Déva vára környékén: A vártól délre található a “Dák és Római civilizáció” Múzeuma, egy szép park, éttermek, ahova akár gyalog is el lehet sétálni, hisz két sarokra van mindössze.

A várba látogatva szerettem volna viszont találkozni gyerekkorom kedvenc népballadájával. Mivel a találkozás elmaradt, ezért búcsúzóul közzé teszem a Kőmíves Kelemen ballada teljes szövegét. Fogadják szeretettel!

Kőmíves Kelemen balladája
(A falba épített asszony)

Tizenkét kőmives összetanakodék,
Magos Déva várát hogy fölépittenék.
Hogy fölépittenék fél véka ezüstér,
Fél véka ezüstér, fél véka aranyér.
Magos Déva várhoz hozzá is kezdettek.
Amit raktak délig, leomlott estére,
Amit estig raktak, leomlott reggelre.
Megint tanakodék tizenkét kőmives,
Falat megállítni hogy lesz lehetséges.
Egymás között szoros egyességet tettek:
– Melyik felesége hamarább jő ide,
Azt gyengén fogjuk meg, dobjuk be a tűzbe,
Annak gyenge hamvát keverjük a mészbe.
Csak így állítjuk meg magos Déva várát,
És így nyerhessük el annak drága árát…
– Kocsisom, kocsisom, nagyobbik kocsisom!
Én uramhoz menni lenne akaratom.
Fogd bé a lovakat, induljunk el útra,
Induljunk el útra, magos Déva várra…
Erős idő vala, záporeső hulla.
– Asszonyom, csillagom, forduljunk meg vissza!
Nem jó álmot láttam az éjjel álmomba;
Asszonyom, csillagom, forduljunk meg vissza!
– A hintó nem tiéd, a lovak nem tiéd,
Hajtsad a lovakot, hadd haladjunk elébb!
– Nem jó álmot láttam az éjjel álmomba:
Kőmives Kelemen udvarába jártam;
Hát az ő udvara gyásszal van behuzva,
Az ő udvarába egy mély kút fakada,
Az ő kicsiny fia oda beléhala.
Asszonyom, csillagom, forduljunk meg vissza!
– A hintó nem tiéd, a lovak nem tiéd,
Hajtsad a lovakot, hadd haladjunk elébb!…
Mennek, mendegélnek Déva vára felé.
Kőmives Kelemen őköt észrevevé.
Szörnyen megijedett, imádkozik vala:
– Istenem, istenem, vidd el valahova!
Mind a négy pejlovam törje ki a lábát,
Vessen a hintómnak négy kereke szakát,
Üssön le az útra tüzes istennyila,
Horkolva térjenek a lovaim vissza!…
Mennek, mendegélnek Déva vára felé.
Sem hintót, sem lovat semmi baj nem lelé.
– Jó napot, jó napot tizenkét kőmives,
Tizenkettő közül Kelemen kőmives!
– Jó napot, jó napot asszony feleségöm!
Hát ide mért jöttél a veszedelmedre?
Most szépen megfogunk, bédobunk a tűzbe,
Neked gyenge hamvad keverjük a mészbe.
Csak így állítjuk meg magas Déva várát,
És így nyerhessük el annak drága árát.
– Várjatok, várjatok, tizenkét gyilkosok,
Hogy bucsut vehessek asszonybarátimtól
Asszonybarátimtól, szép kicsiny fiamtól!…
Kőmives Kelemenné mikor hazamene,
Őt szépen megfogták, bédobták a tűzbe…
Kőmives Kelemen mikor hazamene,
Az ő kicsiny fia elejébe jöve:
– Apám, édesapám, mondja meg igazán,
Hogy hol van s merre ment az én édesanyám!
– Ne sírj, fiam, ne sírj, hazajő estére.
Ha estére nem jő, hazajő reggelre…
– Istenem, istenem, reggel is eljöve,
Az én édesanyám még haza nem jöve!
– Menj el, fiam, menj el magas Déva várra,
Ott van a te anyád, kőfalba van rakva…
Elindula sírva az ő kicsiny fia,
Elindula sírva magos Déva várra.
Háromszor kiáltja magos Déva várra:
– Anyám, édesanyám, szólj bár egyet hozzám!
– Nem szólhatok, fiam, mert a kőfal szorít;
Magos kövek között vagyok berakva itt. –
Szíve meghasada, a föld is alatta,
Az ő kicsiny fia oda beléhala.