Csíkszereda

Miercurea Ciuc

Emlékeznek még a Sepsiszentgyörggyel kapcsolatos gondolatmenetemre?

A szentgyörgyi ember azt mondja, hogy milyen jó annak, aki Marosvásárhelyen él. A vásárhelyi ember pedig azt mondja, hogy milyen jó annak, aki Kolozsváron él.

Mindig tovább-tovább, messzebb-messzebb kívánkozunk és sokszor nem látjuk meg azt, ami az orrunk előtt van.

Ezért hát, gondoltam egy merészet, és úgy döntöttünk, hogy idén nyáron Csíkszeredában nyaralunk.

A Csík-menti barátaim elég furán néztek ránk, még fel is emlegették a híres székelyudvarhelyi sírfeliratot:

– Van aki azt véseti a sírkövére, hogy Itt es jobb, mint Csíkban, és van aki, mégis Csíkszeredában nyaral.

Hát ezért most amondó vagyok, hogy mindennek ellenére én bebizonyítom önöknek, hogy megéri Csíkszeredában nyaralni, és ha velem tartanak, akkor a bejegyzés végére, önök is Szeredába kívánkoznak majd.

Tartsanak hát velem!

Csíkszereda rövid története

Azt gondolnánk, hogy egy város, amely Hargita megye megyeszékhelye, az biztos, hogy ősrégi város kell legyen. De ennek ellenére, az első hiteles, írásos említése mindössze 1558-ból való. János Zsigmond édesanyja ekkor írja meg fia nevében, hogy Csíkszereda mezőváros adómentességet élvez.

Népessége a 48-49-es szabadságharc idején is csak 4000 fő körül mozog, és mindössze az 1980-90-es évekre nővi ki magát. A rendszerváltás óta sajnos, megannyi más településsel egyetemben, fogyatkozik a lakóssága.

De kanyarodjunk vissza a kezdetekre.

Tudjuk azt, hogy a vidék már a bronzkorban is lakott volt. Árpádházi-királyaink idejében már véd szerepet szolgált a környék. Két vára, a Kisvár és Őrvár a 11. században épülhettek.

A feltételezés szerint, a mai település helyén gyűltek össze a környék falvaiból az emberek heti vásárt tartani szerdai napon. Ebből ered Csíkszereda neve.

Tudjuk azt is, hogy Csíkzsögöd és Csíksomlyó már az 1330-as években léteztek. Tehát valahova ide tehető Csíkszereda kialakulása is.

A város első általános iskolája 1751-ben létesül. Teleki József 1799-ben 83 házat jegyez fel úti jegyzetei közé. A város első újsága 1849-ben jelenik meg. 1851-ben pedig kórház építésébe kezdenek.

1897. április 5-e egy igen fontos dátum a város történetében, ugyanis ezen a napon adják át a vasutat a forgalomnak.

Ez igen csak szép teljesítmény, ha azt vesszük figyelembe, hogy az első gőzmozdony mindössze ekkor 93 éve, 1804-ben tette meg a 16 km-es próbaútját. Vagy annak tükrében, hogy a híres New Yorkot San Francisco-val összekötő észak-amerikai transzkontinentális vasút is mindössze 28 évvel korábban, 1869-ben készül el.

A vasút megváltoztatta a város életét, hisz teret enged a könnyű- és gépiparnak, persze nem is beszélve a faiparról.

A várost az első világháború elég rosszul érinti. Az 1916-ban betörő románok felégetik a házak többségét. Ekkor már körülbelül 8 ezer lakósa van a városnak.

Az elmúlt száz év történéseit felsorolni viszont külön történelem óra kellene, ezért csak egy érdekességet említenék meg.

Udvarhelyre nem megyünk, aszalt szilvát nem eszünk

Történt ugyanis, hogy 1968-ban Romániában megszüntetik a Magyar Autonóm Tartományt. (Igen, ilyen is volt mifelénk.) Helyére létrehozták Maros megyét, Kovászna megyét, és akarták volna Hargita megyét is.

Egy bátor emberke pedig megpróbálta elérni Nicolae Ceaușescunál, hogy a megye központja Székelyudvarhely legyen.

Rá is bólintottak a dologra, de ekkor a csíki emberek tüntetni kezdtek. Jelmondatuk a fenti cím volt. A székely ember pedig makacs ember, így már-már majdnem erőszakba fordult a dolog, hisz ki akarták vezényelni a katonaságot, de végül is sikerült megegyezni és így lett Hargita megye központja Csíkszereda.

Kirándulás Csíkszeredába

Most, hogy elérkeztünk a jelenbe, igazából senkinek nem kell elmondjam, hogy miért jó ötlet Csíkszeredában szállást foglalni. Hisz itt van a Csíksomlyói kegytemplom, gyönyörű a Szépvízi-víztározó is, lehet nagyokat túrázni a havasokban.

Nem csak meg lehet, hanem meg kell látogatni az Ezeréves határt is a Gyimesekben. Ezért nem is titkolom tovább, hogy mi lesz a következő útinapló bejegyzésem témája, hisz mi is meglátogattuk a 30-as Őrházat és a Rákóczi-várat is.

Visszafele pedig meg kell állni a SkiGyimes-nél bobozni vagy télen síelni. Erről a helyről már írtam önöknek, így szintén nem kell bemutassam.

Na de a nagy kérdés, hogy mi van Csíkszeredában? Miért érdemes sétálni a városban?

Az első, amit térkép alapján is mindenki kiszúr magának az a Központi park.

Régen mocsaras terület volt, a helyiek Vizellő-rétnek hívták. 1935-ben nyílvánították parkká, számos madár-és fafaj lakhelye.

Ami egykor értéktelen terület volt, építkezésre alkalmatlan, az most talán az egyik legfontosabb része a városnak. Gyönyörű, csendes és nyári napokon is hideg.

A parktól nem messze találhatóak a sétáló-utcák, amely részt Kis magyar világnak neveztünk el egymás között. Hogy miért?

Azért mert egymást érik a magyar feliratok a kirakatokban. Olyan érzésünk támadt, mintha Budapesten sétálnánk. Ezt pedig nem kapjuk meg sem Marosvásárhelyen, sem Sepsiszentgyörgyön ilyen mértékben.

Persze megtanultunk románul, már amennyire a tehetségünk és lehetőségünk engedte, de jól esik az ember lelkének, ha a saját nyelvén szólnak hozzá a feliratok.

A Mikó-vár

Csíkszeredában egy nagyon szép, szabályos alaprajzú, reneszánsz vár található.

Nevét építője után kapta, Hidvégi Mikó Ferencről nevezték el és 1623-ban kezdték el építeni.

A törökök 1661-ben feldúlják és felégetik. 1714-1716 között újjáépítik, a Habsburg Birodalom keleti védrendszere része lesz.

Egy igen érdekes esemény, amikor Gál Sándor, Bem József főparancsnoka, megtámadja a várat. Mindössze két ágyúval elkezdi lövetni azt, mire a várparancsnok megijed és elmenekül. 1849-ben pedig maga Petőfi Sándor is meglátogatja a várost.

A várban jelenleg a Csíki Székely Múzeum található, illetve szintén a vár udvarán tartják a Csíkszeredai Régizene Fesztivált.

A Millenniumi templom

Csíkszeredában 2001-2003 között építették a Millenniumi templomot, amely Makovecz Imre tervei alapján épült, és amely templom képe akkor is megmarad a fejünkben, ha mindössze egyszer látjuk életünk folyamán.

Ezért, ha Csíkszeredában járnak, mindenképp keressék fel. A templom kapui mindig nyitva állnak minden imádkozni akaró ember előtt.

Zárszó

Bár még számos dolgot lehetne mesélni Csíkszeredáról, most mégis lassan zárom soraimat, de még mielőtt elbúcsúznék önöktől, még egyetlen egy adatot engedjenek meg nekem.

A város területén kilenc borvízforrás található. A város sokévi középhőmérséklete 5.9 Celsius-fok, ebből adódóan az ásványvizek átlagos hőmérséklete is mindössze 15 Celsius-fok.

Azt hiszem, ezen adatok ismeretében már el tudják képzelni a friss, hideg borvíz ízét a szájukban, és máris azon gondolkodnak, hogy mikor és hogyan lehetne egy Csíkszereda és környéke kirándulást szervezni önmaguknak.

Amelynek én csak örülni tudok, és bátorítani önöket, hogy minél több időt töltsenek a környéken. Nekünk 5 nap se volt elég.

Élményekben gazdag kirándulást mindenkinek!