Csigadomb

A Korondi Csigadomb azon különleges szeglete a Kárpát-medencének, ahol legnagyobb mértékben fordul elő aragonit, viszont a múlt rendszer erőszakossága örökre megpecsételte a hely sorsát, így manapság nem egy aragonit bányát tisztelhetünk a helyben, hanem egy természetvédelmi területet. Mai sétánk során megismerhetik a domb lábánál elterülő Korondi Unikumfürdőt, majd megkeressük az aragonit forrást és végül a Csigadomb tetején épült kilátóról csodáljuk a tájat.

A Korondi Unikum Sósfürdő

Valószínűleg az Unikum szó hallatán mindenkinek az közismert ital jut eszébe először, de az igazság az, hogy a korondi fürdők története idősebb az ennél, ugyanis 290 évvel ezelőtt gróf Teleki Sándor küldet a korondi gyógyvízből testvérének grót Teleki Pálnak mellékelve a következő levelet is:

Édes Bátyám Uram!
Küldöttem ezen által két butelia korondi savanyúvizet a legfrissebb savanyú kútból valót, melynek itala conveniál-e az szegény ifjú Teleki Joseph édes öcsém uram nyavaljájához, avagy sem és ha ő kegyelmében sok vitiosa flegma vagyon, annak evacu-álásában nem impediálja-e az szegény öcsém-uramat, ezen savanyú víznek megitala, aszt sem tudom? …

További érdekessége ennek a levélnek, hogy ez az első írásos említése a Székelyföldön palackozott ásványvizeknek, így amíg nem kerül elő egy régebbi irat, vagy egyéb bizonyíték, addig azt mondhatjuk, hogy Korondon palackoztak legelőször ásványvizet.

És mint ahogy a nagy múltú helyeknél lenni szokott, vannak felfelé ívelő és lefele hanyatló időszakok, így ugrok egyet, és a történelem ismertetését 2011-ben folytatom, amikor is a Korondi Turisztikai Egyesület elhatározza, hogy újjá kellene építeni a helyet. 2014-ben már konkrét megvalósítási terveik is vannak, és amint lehetőségük adódik, gyorsan véghez is viszik.

A kerítéssel zárt területen két medence található: egy nagyobb, 8×12 méteres fával burkolt medence, és egy kisebb, gyerekek számára alkalmas 4 x 4 méteres medence.

Azt tudni kell, hogy ez nem az a fajta fürdő, ahol koktélokat szolgálnak fel a medencében, hanem az a hely, ahol van a természet, az ember és a víz és semmi más. Ezért a korondi strandon mindenki maga kell gondoskodjon a saját ellátásáról. Viszont a csend, a nyugalom, a napfény olyan értékek, amelyekért megéri kipróbálni valami mást is a megszokott helyett.

Az aragonit bánya története

Mint már említettem, a Korondi Csigadomb sorsát egy szomorú esemény pecsételte meg, de ahhoz, hogy ezt megértsük, kanyarodjunk kicsit visszább először. Az 1,5 ha. területen elterülő aragonitban lehetőségeket fedeznek fel az emberek, és ajándék tárgyakat, dísztárgyakat készítenek belőle. Tudni kell, hogy az aragonit kimondottan törékeny anyag, ezért kalapáccsal és vésővel nem megmunkálható, az aragonit tárgyakat úgy csiszolják kézzel.

Knop Vencel vállalkozó 1914-ben aragonit csiszoló üzemet létesít a Csigadomb szomszédságában, s így egy nagyon termékeny időszak következik. Az aragonit bányászása viszont azzal járt, hogy az addig csigaházhoz hasonlító domb fokozatosan elveszíti a nevében szereplő alakját.

Viszont a hely a legszomorúbb napjait a 60-as években éli meg, amikor is a politikum az esztétika elé helyezi a mennyiségi termelést, és úgy dönt, hogy dinamitos robbantással kell felgyorsítani a termelés ütemét. Ennek pedig visszafordíthatatlan következményei lesznek, ugyanis a robbantás során az aragonit szilánkosra töredezik, többé nem alkalmas a megmunkálásra. Megszűnik a bányászat, a hely pedig 1980-tól földtani rezervátum lesz.

Azt tudni kell, hogy az aragonit nem úgy fordul elő a Korondi Csigadombon, mint pl. a só Parajdon, hogy van egy óriási tömb, ami évszázadokig elég. Az aragonit folyamatosan képződik, az itt megtalálható karbonátos, sós, szénsavas forrásokból széndioxid-vesztés során csapódik ki. És úgy mesélik, hogy a robbantás előtt a forrás hozama legalább tízszer akkora volt, mint manapság. Szóval nem csak a meglévő aragonit ment tönkre, de a forrás is úgy döntött, hogy nem szolgáltat több székely gyémántot az embereknek, amelyet meg is tudok érteni.

Aragonit Múzeum

Ha már itt járunk, érdemes betérni a korondi Knop Vencel Aragonit Múzeumba is, hisz ez Európa egyetlen aragonit múzeuma. Az eredeti csiszoló üzemben helyet kapott múzeumnak nincs látogatási programja, időpont egyeztetés szükséges. Mindenképp ajánlom az itt őrzött csodaszép tárgyak megtekintését, hisz nem csak helyi szinten használták fel az emberek, mint pl. aragonitból készült a korondi római katolikus templom 2 szenteltvíz tartója is, de még az 1890-es Párizsi Világkiállításra is eljutottak az aragonittárgyak.