Bistrița
Ha azt mondom önöknek, hogy strucc, akkor melyik erdélyi város jut eszükbe? S hát melyik magyar királyunk?
Segít, ha azt mondom, hogy Bîstro? Vagy Nösen? Na és ha azt mondom, hogy itt található erdély legmagasabb templomtornya?
Ha úgy érzik, hogy megéri megismerni Beszterce városát, akkor tartsanak velem, és látogassuk meg a Kolozsvártól 110 km.-re északkeletre, illetve Marosvásárhelytől 95 km.-re északra található települést.
Irány Beszterce!
Beszterce rövid története
Ha ki tudják mondani a pleisztocén szót, akkor elmondom önöknek, hogy már eme földtörténeti korban is lakott volt a vidék. De tudják, hogy mit szoktam mondani. Ha majd lesz időutazás, akkor megtudhatjuk, hogy kik és mik laktak itt ezelőtt 10-20 ezer évvel.
Ezért talán érdemes a keltáknál felvenni a történetmesélés fonalát. Majd a dákokat megemlíteni, akik lemásolták a rómaiak ezüst pénzét, majd jöhettek a germán eredetű gótok és gepidák is. De hát még ez sem a tegnap volt.
Azt viszont már biztosabban állíthatjuk, hogy a szlávok adták a város nevét Bîstro/Bystra, ami annyit jelent, hogy gyors. Értendő ez arra a folyóra, amely szintén a Beszterce nevet kapta, és amely partján található a város maga is.
Majd megjöttek az őseink, illetve a Besenyők, akiknek emlékezetét, mint a mai napig megtartotta a város. A tatárjárás után II. Géza magyar király betelepíti a szászokat, akik nagyban meghatározták a város arculatát. És innen a Nösen/Nössnerland elnevezés is.
1330-tól már szabad királyi város, 1452-ben önálló grófság lesz, 1453-ban pedig Hunyadi János várat épített a városba.
Annyi szálból fontam idáig ezt a történetet, hogy azt hiszem önök is érzik, hogy valaminek itt történnie kell még. És történt is sok minden, ezért a teljesség igénye nélkül következzék pár évszám:
1458-ban Szilágyi Mihály felégeti az ellene fellázadt várost
1464-ben Mátyás király elrendeli a grófság megszüntetését
1465-ben lebontják a várat, és inkább egy 10 toronnyal ellátott városfalat építenek
1530-ban Péter moldvai vajda sikertelenül ostromolja a várost
1602-ben Basta seregei veszéki be a várost
1603-ban Székely Mózes ostromolta
1661-ben elfoglalják a törökök
1705-ben Pekry Lőrinc (Rákóczi vezére) dúlja fel a várost
1848-49-ben Bem apó harcol a városért a császáriakkal majd az oroszokkal is
Érezni lehet, hogy Beszterce egy tűzben és vízben edzett acél. És, hogy mi lett az edzés vége? Egy mára 65 ezernél is több lakosú város, amelyet mindenképp érdemes meglátogatni erdélyi utazásaink során.
Hát tegyük is ezt!
Látnivalók Beszterce városában
Oly szépen beharangoztam önöknek, hogy Besztercén található Erdély legmagasabb templomtornya, hogy nincs amiért tovább húzzuk az időt. Kezdjük a kirándulásunkat a főtéren álló gótikus szász evangélikus templom meglátogatásával.
Már az 1300-as években is egy templom állott itt, 1427-ben pedig a szászok új templom építésébe kezdenek. Ez egy szép 3 hajós, gótikus stílusú templom volt 2 toronnyal, amelyet 1519-ben fejeznek be. De az egyik toronynak szerkezeti problémái adódtak így vissza kellett bontani. És ahogy épült le az egyik torony, úgy növekedett a másik. Így a ma is látható templomtorony 1544-re éri el a 76 méteres magasságot.
A nézeteltérések elkerülése végett elmondanám, hogy a kolozsvári Szent Mihály-templom is 76 méteres és csak a 4 méteres kereszttel együtt számítandó 80 méteresnek. De még mindjárt lesz egy kis csavar!
1560-1563 között felújítják a templomot reneszánsz elemekkel bővítve ki. Ezen évszám látható a templom bejárata fölött is.
2008 június 11.-e egy nagyon szomorú nap a város történelmében. Az ekkor felújítás alatt álló templomba három 13-15 év közötti gyermek tőr be réz és ólom lopás céljából, majd valamiért felgyújtják a templomtornyot. A körül állványozott torony menthetetlenül leégett, még a harangjai is elolvadtak.
Viszont ahogy a kínai tanmese is tartja, sose tudhatjuk, hogy mi a rossz és mi a jó valójában. Így ebből a hatalmas anyagi és szellemi kárból is született pár jó dolog. Ezek közül pedig a legérdekesebb az a Spanyolországban gyártott lift, amelyet direkt az új toronynak terveztek, és így lifttel lehet feljutni a templomtoronyba. Azaz lehetne, ha épp nem állna renoválás alatt a templom.
De azért meg kell hagyni, nem mindennap lát az ember templomtornyot lifttel. És talán egy kicsit idegenkedünk is a gondolattól, hogy a templomtorony turistalátványosság legyen.
De egy ilyen nagy templom tornya mindig is multifunkcionális volt. A középkorban pl. őrhely volt, és a betörő ellenséget figyelték szüntelen az ehhez hasonló magas tornyokból. Maga a templomok is erődök voltak, az ablakok lőnyíllásként szolgáltak. Egy templomban vívott csatához képest pedig mennyivel elfogadhatóbb, hogy kitárja kapuit a hideg templom egy meleg nyári napon a látogatók előtt.
Egy másik érdekessége a templomnak, hogy úgy tartják, hogy az új tornyot pár centivel magasabbra építették, hogy immáron senkivel se kelljen osztozkodjon az Erdély legmagasabb templomtornya címen. Azt, hogy igaz-e, önökre bízom, vigyenek lézeres mérőműszert, ha arra járnak, én pedig délnek veszem az irányt, hogy megkeressem az egykori várfal egyetlen megmaradt tornyát.
A Bognárok-tornyáról van szó, amely a maga magányában, de nagyszerű állapotban várja, hogy megcsodáljuk. Egyébként a várfalak és a többi kilenc tornyot már 1856-ban elkezdték lebontani. Valószínűleg azon felismerésből, hogy ideje múlt, már nem szolgálja a város védelmét a modern fegyverekkel szemben, és az anyaga is felhasználható másirányú építkezésekre.
Érdemes a város utcái közt sétálni, élvezni a még megmaradt szász hatást, bár nem olyan látványos, mint Segesváron vagy Nagyszebenben, de azért itt is vannak említésre méltó házak.
Az ezüstműves háza, az oroszlános ház, de leginkább azok a lábas házak, amelyek a szászok üzleti nagyszerű érzékéről tanúskodnak. Hisz ha az időjárás viszontagságaitól megtudjuk óvni a termékeinket, akkor egész évben tudunk árulni.
Ha pedig sűrűn a lábunk elé is tekintünk, akkor már biztos belebotlottunk valamelyik címeres szennyvíztetőbe, és megpillantottuk a struccot a szerencsepatkóval a szájában és koronával a fején. Ezen nemes állat Nagy Lajos királyunk címeréből került a város címerébe, és egy gyönyörű kőbe faragott példányát meg lehet tekinteni az evangélikus templomban.
De ha már címerek, akkor a templom mellett, a lábas házak sorának végén található Erdély egyik legrégebbi kőből faragott címere: a nappal, a holddal, egy csillaggal és egy 1480-as évszámmal. Amely inkább tekinthető 1880-nak, de tudjuk, hogy a félbevágott 8-as 4-est jelent, így a dátum helyes olvasata 1480.
Hát azt hiszem elég sokat meséltem Beszterce legjeiről, és elég kedvet adtam a meglátogatására. Bár még sokat lehetne mesélni, de hagyni kell máskorra is, így nincs más hátra, minthogy kimondjam:
Itt a vége, strucc el véle!
Miért található egy strucc Beszterce címerében?
Valószínűleg a Nagy Lajos, magyar királyunk által adományozott kiváltságjogokért cserébe, hálából került bele a strucc a címerbe.
Van Besztercének vára?
Hunyadi János 1453-ban épített egy várat Beszterce területén, de ezt később elbontják és köveit felhasználják egy a várost körülvevő védfal építésére. Így Beszterce városában nem található vár manapság.
Igaz, hogy Besztercén van Erdély legmagasabb templomtornya?
Igen, a gótikus stílusban épült szász, evangélikus templom a maga 76 méteres templomtornyával rekordernek számít.