Barokk kapu

Étfalvazoltán

Erdélyben megszoktuk, hogy folytonosan a mesék és legendák földjén vándorlunk, és azt is tudjuk, hogy szerte a világban bűvös átjárók nyílnak a mesevilágra. Ezért hát nagyot néz az utazó, ha megáll Erdély talán egyik legszebb és legegyedibb kapuja előtt, majd rövid gyönyörködés után ráébred arra, hogy biza ez a kapu sehonnan sehova se vezet.

De mielőtt azt gondolnánk, hogy ez is valami titkos átjáró a tündérek vagy az óriások birodalmába, hamar meg kell szakítsam a varázslatot, mert ha ezen a kapun átlépünk nem a mesék földjére teszünk utazást, hanem a történelembe.

Gondoltam, hogy majd a helyszínen több tájékoztatást fogok nyerni a barokk kapu eredetéről, mint az interneten. De nem találtunk egyetlen informatív táblát sem, ezért mélyre kellett leássak az internet mélyére, hogy nyomokra leljek.

Minek a kapuja volt az étfalvazoltáni barokk kapu? Miről mesél nekünk? Egyáltalán hol van Étfalvazoltán? Ezekre a kérdésekre keressük a választ mai utazásunk során, ha velem tartanak.

Étfalvazoltánról két szóban

Sepsiszentgyörgytől északra járunk mindössze néhány km-re. Itt található Étfalvazoltán, amelynek nevének kiejtése egy kicsit nehézkes, ami nem igazán szokott jellemző lenni az erdélyi településnevekre.

Ez pedig azért van, mert az addigi két település, Étfalva és Zoltán, úgy dönt, hogy együttes erővel vágnak neki az új évszázadnak, az 1900-as éveknek. Azért pedig, hogy harag ne legyen egyik részről sem, mindenki adta a nevét abc sorrendben.

Azt is tudjuk, hogy 1567-ben az elsőt 6 kapuval, a másodikot 9 kapuval jegyzik az okiratok, bár ekkor már feltehetőleg mindkét falu több száz éves.

Valószínűleg a katolikus időkben egyik falunak sem volt temploma, a reformáció után erősödni látszik mindkét falu, és mindkettőnek sikerül templomot építenie.

Bár már 1760-ból is van egy olyan írás, ahol együtt, Étfalva-Zoltánként említik a két falut, és ekkor tájt együttes erővel próbálták fenntartani a közös egyházat is, na meg ugye az 1800-as évek legvégén hivatalosan is egyesültek, valójában a történetnek van egy kis pikantériája!

Ez pedig nem más, mint az Olt, amely pont a két falu között folyt el és folyik el mind a mai napig, így egy kicsit mindig is ketté választotta a két oldalt.

A Barokk kapu története

A fent említett település Zoltán nevű részében járunk, amelyet még Sepsi-Zoltánnak is szoktak nevezni azért, hogy ne keverjük más Zoltán nevű településekkel. A kapu a Czirjék család egykori kúriájához tartozott, amely 1710-ben épült.

Szerencsénkre, az 1800-as években is voltak olyan emberek, akik szívesen működtették volna a Wikipédiát, de mivel akkortájt csak nyomtatott formátum létezett, így Kővári László 1854-ben kiadott Erdély nevezetesebb családai című könyvéből tudjuk, hogy kik voltak a Czirjék.

A család neve többféle írásmódban is előfordul: Chyrjék, Czirjék, Czerjék, Chyryek, Cziráki, Czirjáki és Czirjéki. És nem egy fontos embert is adtak a Háromszéknek.

Szóval soroljunk fel egy párat!

Chyrjék Dienes 1420. körül Sepsi szék főkapitánya, Czirjék Vitályos Mátyás király Sepsi szék királybirója, Czirjék Antal 1480. körül Háromszék főkapitánya, Czirjék Simon 1580 körül királyi ügyigazgató, Czirjék Ferencz Sepsi alkirálybírája, Czirjék Ferenc 1650 körül kamarai javak igazgatója, Czirjék Tamás 1680-ban ezredes.

És azt hiszem itt meg is állok a felsorolással, mert ha alaposan beleássuk magunkat a Czirjék család történetébe, akkor elmondhatjuk, hogy több száz éven keresztül minden egyes tagjának jutott valami fontos szerep, így nagy szolgálatot tettek a székelységnek és a magyarságnak.

Na de időközben valami nagy változás történt a világban, amely a régi világot elsöpörte. Így a zoltáni Czirjék birtokot is lebontották az 1950-es évek elején,  s emiatt a kapu is romlásnak indult.

Szerencsére ekkor tájt már elég gyakran készültek fotográfiák a vidéken is,  így pl. Kónya Ádámtól tudjuk, hogy hogyan nézett ki a kapu 1957-ben. De az interneten találni egy 1976-os felvételt is. Ekkor már a nagykapu fából készült, galambdúcos, zsindelyfedésű teteje megrogyott. És a 2000-es évekre teljesen tönkrement.

Így, amikor megszületett az elhatározás, hogy meg kellene menteni ezt a csodaszép kaput, akkorra leginkább csak fotók maradtak meg róla, és azok alapján lehetett újraálmodni.

Szóval mondhatni a legutolsó pillanatban sikerült megmenteni és 2010-ben ünnepélyesen felavatni az újraéledt kaput.

Zárszó

Sokszor mondom önöknek, hogy úgy kiránduljanak Erdélyben, és úgy nézzenek meg maguknak minden egyes követ, hogy lehet, hogy az már holnap nem is fog létezni.

Nos úgy tűnik, hogy néha-néha egy ellenpélda is kerül, így egy pár régi fotónak köszönhetően ismét gyönyörködhetünk a zoltáni barokk kapu szépségében.

Ha tehetik, látogassanak el Étfalvazoltánra, annak eldugott kis sarkába, és álljanak meg a barokk kapu előtt, majd gondolkodjanak el azon, hogy ez a birtok nélküli kapu, amely csak úgy félreállítva áll az út szélén, az elmúlásról vagy a megmaradásról tanúskodik?

Érdemes elgondolkodni a kérdésen, mert a választ már csak az utánunk következő generációk fogják megmondani. Mi pedig be kell érjük a reménnyel.

Tartsanak velem legközelebb is!