Peștera Mare din Andreneasa
Sokszor kérem önöktől, hogy közösen repüljünk vissza az időben ötszáz, ezer vagy még annál is több évet, és azt is tudom, hogy nem is könnyű kérés, ezért nem is tudom, hogy kérjem meg önöket, hogy ezúttal két millió évet repüljünk vissza.
De mivel a Pleisztocén nevű földtörténeti korszak valamikor 2.5 millió éve kezdődött és kb. 12 ezer éve ért véget, így mégis ebben a tartományban fogunk járni, és megismerni egy olyan helyszínt Erdélyben, amelynek párját Európában két, illetve az egész világon mindössze csak öt országban lelhetjük fel.
Tartsanak hát velem újra a Maros-szoros Natúrpark területére megismerni ezen csodás barlangokat.
Maros-völgyi fatörzsbarlangok
Bár Szászrégentől gyakran indulunk el észak, észak-kelet irányba, hisz népszerű kirándulóhely az Isten széke, most mégis kicsit tovább haladunk Maroshévíz felé az E578-as jelzésű úton.
Ugyanis Göde és Ratosnya közötti szakaszon több, mint száz különleges barlang, üreges és egyéb képződmény árulkodik a föld múltjáról.
Ha geológusoknak kezdeném magyarázni a barlangok kialakulásának mikéntjét, biztos nem kapnék átmenő jegyet, de hogy önöknek is egyszerűbb legyen megérteni: volt a maros, voltak vulkánok, és voltak erdők.
Jött egy-két vulkánkitörés, amely letarolta az erdőket, és vulkáni kőzettel, lávával terítette be a tájat. Bár úgy is képződhetnek fatörzsbarlangok, hogy a forró láva körülveszi a fát, majd az elég benne, és megmarad a lenyomata, a tudósok szerint valószínűleg ezen a barlangok nem ilyen egyszerű módon képződtek. Hanem még az Ős-Maros is kapott egy kis szerepet a játékban.
Vagy az történt, hogy a víz átrágja magát a megszilárdult vulkánikus törmelékes kőzeten és elérve a fás részeket, a fa lebomlik, elkorhad a vízben. Vagy az történt, hogy a víz újra kimosta és felszínre hozta a fák végeit, amelyek így a levegővel érintkezve szép lassan bomlottak le.
Akármelyik módon is történt, volt idejük bőven a kialakulásra, és ami talán még ennél is érdekesebb, hogy valójában csak 1988-ban fedeztük fel őket.
Természetesen a helybeli lakósok előtt nem volt ismeretlen, hogy mit rejt az erdők mélye, de mindössze 32 évvel ezelőtt járt arra a marosvásárhelyi Móréh Károly, aki rájött, hogy valójában mekkora kincsről van szó. Dolgozatát a Maros-szorosi fatörzsbarlangokról, az országos barlangtani kongresszus „Vulcanocarst” díjjal tüntette ki a rá következő évben. Majd indulhatott a keresgélés, így még 2000-ben illetve 2002-ben is találtak barlangokat.
Nagyon ritka képződményekről van szó!
Japánban, a Fuji-hegy területén találtak 250 darab képződményt, illetve Amerikában, Washington államban. Európán belül Szlovákiában írtak le fatörzsbarlangokat 1993-ban, azaz négy évvel később, mint, ahogy ráleltünk a mieinkre, illetve 2009-ben Magyarország északi részén, Nógrád megyében is találtak pár képződmény, amelyből mindössze hármat lehet barlangnak nevezni.
Barlangnak nevezendő az az üreges képződmény, amely ember számára járható és legalább 2 méteres. A legnagyobb fatörzsbarlangunk pedig 32 méter hosszú, 2,4 méter átmérőjű.
A barlangok védelme érdekében sajnos az egyetlen eszközünk jelenleg az, hogy nem építünk ki turista ösvényeket feléjük, ezért mindössze két barlang látogatható a nagyközönség számára.
Nagy-barlang túra
Az általunk is meglátogatott Nagy-barlanghoz Andrenyásza település keleti végében található étteremtől kell elindulni (Google térképen: Restaurant Andreneasa). Az út mellett parkoló található, illetve egy tájékoztató térkép. Az ösvény jelzése fehér alapon sárga karika. Először füves oldalon, majd erdőn keresztül kapaszkodunk fel a gerincre. A gerincen végig sétálva érjük el kilátót, majd ezután ereszkedünk le a barlanghoz.
Bár a túra-útvonal mindössze 1.6 km. hosszú és 250 méter a szintkülönbségű, mégis eléggé elfárasztott minket.
Ez abból is adódott, hogy nincs megfelelően karban tartva, csúszós, több helyen kidőlt fák keresztezik az utat, hiányoznak a lépcsőzetes kialakítások, illetve a kapaszkodásul kialakított fák sincsenek semmihez hozzáerősítve, ebből adódóan azt gondoljuk, hogy azokat is kirándulók alakították ki kényszer megoldásként.
Tehát, aki könnyed, szandálos kirándulásra vágyik, az csalódni fog, de ha van bátorságunk belevetni magunkat a dzsungelbe, akkor nagyszerű kaland lesz.
Ládásháza-barlang túra
A másik látogatható barlang a Ládasháza-barlang nevet viseli (Căsoaia lui Ladaş), amely valamivel könnyebb terep, hisz 1.1 km hosszú az útvonal és mindössze 155 méter a szintkülönbsége.
Szintén a fent említett vendéglő parkolójából kell elindulni a fehér alapon piros kör jelzést követve. Ugyanúgy itt is van kilátó is.
Ha pedig visszajöttünk a hegyről, akkor érdemes kicsit megcsodálni a Maros partját is, hisz a folyó itt még sebes folyású, aránylag tiszta, és számos madár és élőlény otthona. Na meg nem utolsó sorban jól fog esni egy kis hideg víz.
Kellemes kirándulást kívánok mindenkinek, tartsanak velem legközelebb is, amikor valószínűleg egy igazi családoknak ajánlott túrán fogok részt venni és bemutatni önöknek.
Nyitvatartási program: 00:00-24:00
Belépő: nincs
Belépőjegy ára: 0 lej
Megközelítése: saját autóval + gyalog, speciális felszerelést nem igényel
Parkolás: ingyenes
Mozgássérülteknek megközelíthető: nem
Adatok frissessége: 2021.01.13
Hogyan alakultak ki a Maros-völgyi fatörzsbarlangok?
A Maros-völgyi fatörzsbarlangok vulkanikus tevékenység következtében, 1-2 millió évvel ezelőtt alakultak ki a pliocén földtörténeti korban.
Látogathatóak-e a Maros-völgyi fatörzsbarlangok?
Mindössze két barlang látogatható, az andrásházi Nagy-barlang és a Ládásháza-barlang.
Élneke állatok a fatörzsbarlangokban?
A fatörzs barlangok élővilága a barlangok méretéből adódóan nagyon szegényes, többnyire csak átmeneti lakóik vannak. Barlangi élővilág nem alakult ki bennük.