A Túri-hasadék

Cheile Turenilor

Ha máshonnan nem is, a Maros és Olt legendájából mindannyian ismerjük a megfigyelést, miszerint a nagyobb testvér csendesebb természetű, és a kisebb amolyan vad és zabolázhatatlan. Nagy valószínűséggel az én húgom is mosolyog most, ha olvas, mert magára ismer az állításban. De most nem rólunk lesz szó, és nem is a Marosról meg az Oltról, hanem két testvér szorosról.

Azon belül is a kisebb testvérről, amelyet kevesen ismernek annak ellenére, hogy mindössze 6 km.-re található a Tordai-hasadéktól és szépsége vetekszik eme mindenki által ismertével.

Hátizsákokat megpakolni, irány a Túri-hasadék!

A Túri-hasadékról röviden

Tordáról Kolozsvár fele alig kell elhagyjuk a várost, ahhoz hogy Koppándon keresztül megérkezzünk a Túri-hasadékba, amelyet a Rákos-pataknak köszönhetünk, és amely a maga 1850 méteres hosszúságával 25 hektáron terül el.

A hasadék mélysége 100 méter fölött van és a völgy két oldalán levő magaslatok tengerszint felett 500-600 körül mozognak. Név szerint jobb oldalt a Peterdi-tető 667 méter, bal oldalt a Kőhegy 580 méter és a Koppánd-tető a maga 530 méteres tengerszint feletti magasságával.

Az archeológusok számára igen izgalmas terület, mert a maga 29 kisebb-nagyobb barlangjával a Túri-hasadék már a Kr. e. 5. században is lakott terület volt. Felfedezték 53 trák időkből való lakás nyomait, találtak késő neolitikumból és a bronzkorból való leleteket, a római korból is találtak egy kis házat.

A hely romantikája megragadja a képzeletet, és ha a hasadékban sétálva felfele tekintünk a barlangokra, akkor akarva-akaratlan arra gondolunk, hogy mi van ha valakik laknak benne és épp minket néznek fentről?

Persze senki sem lakik bennük, kivéve azok a tündérek, akik hétévente egyszer jönnek elő, hogy vizet merítsenek maguknak a patakból. Ha hisznek a mesékben, akkor keressék Csőgör Enikő Tordatúr hiedelemvilága című könyvét.

A hasadékról amúgy többen is írtak. Czirbusz Géza 1890-ben, Versényi György 1896-ban. Ne feledkezzünk meg Orbán Balázsról sem, aki szintén járt itt, de legjobban mégis csak Czárán Gyulát érintette meg a hasadék szépsége. Ő nem csak írt róla 1906-ban, de ő volt az első, aki turista jelzéseket kezdett festeni, hogy segítse a kirándulókat. Tiszteletére az EKE (Erdélyi Kárpát Egyesület) 1999-ben Czárán Gyula emléktáblát avatott a hasadékban.

Milyen szép is volna, ha mindig igaz volna a vers, miszerint: mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad.

De sajnos a hasadék Túr felőli végében a kő sem maradhatott, mert 1952-ben egy bányát létesítettek itten. A bánya pedig vitte a követ, szinte a hasadék negyedét kitermelték. Így lett a múltté a Molnár-barlang is, amely sokszor szolgált óvóhelyként égi és földi háborúk esetén.

A természetvédőknek mindössze 1994-re sikerült megakadályozni a környezetrombolást, de azóta legalább védett terület lett a hasadék és peremterülete.

Túraútvonalak a Túri-hasadékban

Bár a Túri-hasadékot szinte bármely irányból meg lehet közelíteni autóval is, és teszik is ezt nagyon sokan, mi mégis Koppándon keresztül ajánljuk, hogy a szoros alsó felében elhagyjuk az autót. Azért érdeme így tenni, mert lentről sokkal nagyobbnak és szebbnek tűnnek a sziklák, na meg ugyebár a másik végében van a bánya, így az elég lehangoló kezdés lenne.

Az első túraútvonal végig a Rákos-patak mentén halad hol vízben, hol szárazon, hol sétálva, hol mászkálva. Aki végig szeretne menni ezen az útvonalon, az érdemes strapabíró lábbelit válasszon magának, illetve fontos szempont az időjárás előrejelzés figyelése is. Esős, bizonytalan időben nem éri meg nekivágni a hasadéknak, hisz hamar baj történhet.

A második túraútvonal egy könnyed, családbarát útvonal, amely akkor is jó alternatíva lehet, ha az elsőhoz nem megfelelőek a körülmények. Ezen az úton elhagyva a szorosba épített két házat, jobbra fordulunk és végig az erdős rész felett haladva kapaszkodunk fel a tetőre. Amikor pedig felérünk, akkor kanyar vissza balra és végig sétálunk a gerincen egészen a hasadék túlsó bejáratáig.

Ezenkívül fontos megemlíteni, hogy a Túri-hasadék a sziklamászók kedvelt helyszíne is. A vasalt mászóösvény használatához Via-ferrata felszerelés kötelező, azaz sisak, sziklamászó-heveder és dupla kantár.

A Túri-hasadék élővilága

Ha a Tordai-hasadékba velem tartottak, akkor már valószínűleg gondolatban arra tippelnek, hogy ez is gazdag élővilággal rendelkezik. És igen, jó gondolják! A Túri-hasadék közel 500 növényfajt rejt magában, és számos állat otthona.

Csakhogy egy párat megemlítsek a madarai közül: vízirigó, héja, szirti sas, nagy fakopáncs, hegyi billegető, tövisszúró gébics, egerésző ölyv, barázdabillegető, vándorsolyom.

Pillangói: a kis fehérsávos lepke, kis apolló-lepke, kis éjjeli pávaszem, nagy tűzlepke, sárga gyapjasszövő, citromlepke, fecskefarkú lepke, hajnalpírlepke, csíkos medvelepke, égszínkék boglárka, vesszősbusalepke, pókhálós lepke.

Akik pedig rászállhatnak a következő virágokra: hegyi kockás liliom, tavaszi hérics, réti iszalag, törpe mandula, piros kígyószisz, festőzsoltina, nagyezerjófű, joó-ibolya, gyászoló imola, apró nőszirom, sárga kövirózsa, nagy pacsirtafű.

Egyébként a pillangókról még el kell mondanom, hogy már március végén víg kedvvel repkedtek, így megéri egész évben szemfülesnek lenni. De ha pillangót nem is, madarakat biztos látunk majd.

Mint láthatjuk igen értékes helyről van szó. Így engedjék meg nekem, hogy ezúttal is felhívjam mindenki figyelmét, hogy ezen csodás helyeket tovább kell adni az utókornak. Nem szabad felelőtlennek lennünk!

És most nem csak arra gondolok, hogy nagyon sokan autóval mennek a sziklák tetejére, vagy egyébb négykerekű robbanómotoros eszközökkel, hanem arra is, aminek szemtanúi voltunk.

Pont a szoros felső részében, az egykori bánya mellett pihentünk a Rákos-patak partján, amikor tőlünk 100 méterre leomlott egy szikla. Elég nagy darab volt, mázsás nagyságrendbe kell gondolkodni. Majd körülbelül 5 perc után észrevettük a sziklaomlás okát is.

Három városi fiatal, akinek látszólag mindene megvan, úgy gondolta, hogy jó ötlet pont a hasadék bejáratánál tanulni ostort csattogtatni. Egyiküknek meg elég jól is ment a dolog, ostorcsattanásaira visszhangzott az egész szoros.

De ha a saját eszünk nem is járta ki, hogy milyen veszélyes ez, és hogy tilos is, akkor olvassunk el néhány táblát. Hisz nem hiába helyeztek ki a 134 hektáros természetvédelmi területre több táblát is, amely három nyelven mondja el, hogy tilos a zajongás, a zenehallgatás, a motoros járművek használata, na meg mindenféle szemetelés és tűzrakás.

Tiszteljük hát a természetet, kiránduljunk sokat, és ha tehetik, tartsanak velem legközelebb is.