A Tordai-hasadék

Cheile Turzii

Bár a Tordai-hasadék Erdély egyik legszebb és legismertebb kirándulóhelye, számomra mégis az tette különlegessé ezt a legújabb kirándulást, hogy a Marosvásárhelytől mindössze 86 km.-re levő természeti látványosság eléréséhez kétszer is autópályán utazhattunk.

Igaz mindkét szakasz hossza akkora volt, hogy együttesen nem érték el az össztávolság harmadát, fel- és lehajtani pedig több időbe telt, mint amennyit a pályán töltöttünk.

De én mindig mondom önöknek, hogy Erdélyben utazni kaland. Szóval kalandra fel, irány Torda vidéke!

A Tordai-hasadék legendája röviden

A monda szerint midőn Szent László királyunk a kunokkal harcolt, egyetlen egyszer vesztesként kerekedett ki a csatából. Katonáit megölték és ő maga is menekülni kényszerült. De a kunok nem akarták hagyni ezt és menten utána is eredtek.

Ő pedig, mikor látta, hogy veszélyben az élete, mert mindjárt beérik őt a kun lovasok, felnézett az égre és az Úrhoz fohászkodott a segítségért. A segítség pedig nem maradt el, kettényílt a hegy és ő egyenesen bevágtatott a hasadékba.

A kunok félelmükbe nem mertek utána menni, megkerülni pedig nem tudták a hegyet, így Szent László királyunk sértetlenül hazatérhetett a népéhez.

Azt, hogy igaz a Tordai-hasadék története, vagy csak mese, nem tudni biztosan, viszont azt már igen, hogy III. Endre király 1291-ben kiállított egy kiváltságlevelet a tordai kereskedők részére, amelyben szerepel a hasadék neve, így ez az első írott forrásunk róla.

Az emberek a szakadékot sokáig használták menedékként, egyik ilyen eset, amikor Balika román betyár, aki nagy híve volt II. Rákóczi Ferencnek, az itteni barlangokban bújt el a szabadságharc alatt a labancok elől.

Mondhatni nagyon rég, 1938-ban nyilvánították természetvédelmi területté a hasadékot, illetve 2007-től Natura 2000 terület is. Fontossága nem csak geológiai, barlangászati és turisztikai értékekből adódik, de hihetetlenül gazdag növény és állatvilággal rendelkezik, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül.

A Tordai-hasadék élővilága

A 324 hektár nagyságú rezervátum területén nem kevesebb, mint 990 növényfajt figyeltek meg a tudósok. Továbbá 110 madárfajt, számos lepkét, hüllőt, illetve emlősöket is lejegyeztek.

Következzék hát pár, az itt fellelhető virágkülönlegességek közül: kisfészkű hangyabogáncs, turkesztáni hagyma, piros kígyószisz, tavaszi hérics, nagyezerjófű, henye boroszlán, apró nőszirom, nagy pacsirtafű, hegyi kockásliliom, magyarföldi husáng, réti iszalag, törpe mandula.

Ezekre a virágokra szállnak rá a pillangók, mint pl. a: kis fehérsávoslepke, hajnalpírlepke, díszes tarkalepke, égszínkék boglárka, fecskefarkú lepke, narancsszínű kéneslepke, recés tarkalepke, kis éjjeli pávaszem és még sokan mások.

A hasadék madarai közül közismert a: vízirigó, héja, tövisszúró gébics, hegyi billegető, egerészölyv, barázdabillegető, vándorsólyom, hegyi billegető, nagy fakopáncs. Legismertebb védett faj a szirti sas.

És akkor most kapcsolják be a biztonsági öveiket, mert nem kevesebb, mint 8000 évet repülünk vissza a történelemben és képzeljék el, hogy ez a kibeszélhetetlenül sok növény- és állatfajjal összhangban tudott élni az őskori ember is.

Ez a kapcsolat olyan gazdag volt ember és természet között, hogy azt csak akkor tudnánk megérteni, ha átélnénk, de erre sajnos nincs lehetőségünk.

Bár 8000 év távlatából nagy bátorság bármit is nyilatkozni, de tény, hogy a szoros körül 60 kis barlang és sziklabemélyedés található. Ezekben pedig a régészek kő-, csont- és fémszerszámokat találtak, valamint fegyvereket, ékszereket, kerámia darabokat, tűzhelyeket. Tehát egyértelmű, hogy kisebb-nagyobb mértékben, de több ezer évig emberlakta területről beszélünk.

Tordai-hasadék túra

A Tordai-hasadék túraútvonalakban igen gazdag, több mint 100 km. jelzett útvonal található a környéken.

Ezért talán fontosabb azt elmondani, hogy a sziklaszoros hossza 1270 méter, ha itt akarunk végig sétálni, akkor a Hesdát-patakon többször is át fogunk kelni.

De aggodalomra semmi ok, minden átkelés hídon vagy függőhídon történik, a nehezebb szakaszok kapaszkodókkal vannak ellátva. Egyetlen veszélyt csak az eső okozhat, amikor is a sokszor mészkőből álló talaj síkossá válik. De száraz időben is szükséges jó, masszív lábbelit, azaz túrázásra alkalmas cipőt választani, mert a talaj sokszor felér egy talpmasszázzsal.

A legtöbben Mészkő település irányából közelítik meg a hasadékot, és ha innen nézzük, akkor a jobb oldali gerincen lehet kényelmesen végig sétálni. A sziklafalak magassága eléri a 250 métert is. Fentről pedig szintén pazar látvány tárul elénk. Szóval, ha időnk engedi, ki ne hagyjuk ezt a szakaszt.

A legnagyobb szintkülönbség majdnem eléri a 400 métert, és ha visszafele a hasadékban akarunk visszatérni a kiindulási pontra (márpedig így érdemes tenni), akkor ez egy 5 km-es körtúra, amely 3-4 órát vesz igénybe.

Ha pedig visszatértünk a szorosból, akkor ajándéküzletek és éttermek várnak ránk, hogy egy kicsit megpihentethessük a lábainkat, de újabban egy 600 méteres kötélpályán 80-100 km-es sebességgel száguldhatnak végig az adrenalin függők.

Sajnos nem tudok elmenni amellett, hogy megemlítsem, hogy a turizmus térhódításával a Tordai-hasadékban megjelent korunk rákfenéje, a szemetelés is, illetve az útvonalak mentén található barlangszerű bemélyedéseket sokan illemhelynek használják, holott a szoros bejáratánál van fából készített illemhely is.

Ezért tegyük fel a kérdést magunknak. Nyolcezer évig meg tudott lenni a természet és ember egymás mellett. Pont mi akarunk lenni az a nemzedék, akik megszakítjuk ezt a sorozatot, és teljesen tönkre tesszük a környezetünket? Kérem ennek tudatában kiránduljunk, bármerre is járunk a földön, nem csak a Tordai-hasadékban.

Emlékekben gazdag kirándulást kívánok mindenkinek!