Megannyi alkalommal mondtam már el, hogy nem baj az, ha meg akarjuk ismerni a világot, de vegyük észre, hogy nem mindig kell kilométerek ezreit megtenni e célból, mert a nagyvilág egész egyszerűen házhoz jön.
Ma pedig egy olyan helyszínre fogom elröpíteni önöket, ahol eddigi életem 29 éve során még nem jártam, viszont mindössze 14 km.-re van az egykori otthonomtól.
Nem gondolom, hogy az én hibám, egész egyszerűen nem volt benne a köztudatban, hogy létezik egy Fenyőkúti-tőzegláp, hogy létezik egy olyan hely a szomszédságban, amelyet még az utolsó jégkorszak hagyott ránk.
És ha ez még nem is volna elég, akkor még húsevő növények is vannak e helyen.
Ha úgy gondolják, hogy megéri olvasni e különleges helyről, akkor tartsanak velem Fenyőkútra!
A Fenyőkúti-tőzegláp felfedezése
Előszóba még annyit engedjenek meg, hogy ismételten elmondjam, hogy nem vagyok sem biológus, sem geológus, ezért elnézést ha nem tudom úgy kifejezni magam, hogy az a szakkönyvekbe is megállja a helyét, de nem is ez a célom. A célom az, hogy bárki számára érthető nyelven fogalmazzak.
És ahhoz, hogy ezt el tudjam érni kanyarodjunk kicsit vissza a történelembe!
Ha pontosak akarunk lenni, akkor először a föld keletkezéséig kell visszakanyarodni, amikor is a Görgényi-havasokban is aktív vulkáni tevékenység zajlott. Ez pedig azért fontos, mert a lápos területekhez kell egy olyan lapos terület, amelyről nehezebben folyik le a víz, és amelynek közepén egy mélyedés található, amely így feltelik vízzel. Esetünkben a vulkáni plató pont alkalmas is.
Még egyszerűbben fogalmazva kell egy nagy tó.
Persze önök is érzik azt már, hogy ez még nem elég egy tőzegláp kialakulásához…
Következő megállónk a föld történelmében az utolsó jégkorszak vége. Ekkor már meg van a mélyedés, amelyet az olvadó jég feltölthet vízzel, és már kialakult jégkorszak utáni hűvös mikroklíma is. Fontos megjegyezni, hogy ez a víz egy savas víz volt.
És akkor kezdődhet a lápképződés.
Ezt a vizet hosszú évek alatt meghódítja a tőzegmoha, és a víz savas jellege miatt a vízben a moha nem elrothad, hanem tőzeg képződik.
A tőzegképződés, más szóval élve, egy szenesedési folyamat. A tőzeg pedig nem más, mint a leggyengébb fajta szén.
Tehát ez valójában a tőzegláp. Több méter mélyen egymásra rakodott tőzeg, majd moha, és fák. Na meg megannyi különleges növény és állatfaj.
Közülük a legérdekesebb egy húsevő növény, a harmatfű, amely nem olyan látványosan ragadozó, mint pl. a vénusz légycsapója, hanem csak egyszerű ragasztócseppeket termel, és ebbe beleragadnak a rovarok. Így pedig el tudja szívni belőlük a táplálékot.
Egy másik érdekes jelenség, amely szintén a táplálkozással hozható kapcsolta, az a következő: minél bennebb megyünk a lápba, annál kisebbek a fák. Ez abból adódik, hogy a tőzegmohán növekedő fáknak nem jut elég tápanyag, és ők nem ragadozni kezdtek, hanem a talaj tápértékéhez igazították a méreteiket. Pedig milyen érdekes lenne egy húsevő fenyőfa!!!
Tehát konkrétan ez a méretcsökkenés azt jelenti, hogy egy tíz centis átmérőben, száz év története is benne van egy-egy fában.
A tajga tanösvény
És akkor tekerjünk vissza a jelenbe. Először 2007-be.
Történt ugyanis, hogy ekkor a 950 méteres tengerszint feletti tőzeglápot, amely egyben a Keleti-Kárpátok legnyugatibb tőzeglápja, Natura 2000-es területté nyilvánították.
Ez önmagában még nem is volna olyan különleges, de az már felettébb az, hogy egészen eddig nem szerepelt védett területként a hely, egyetlen természetvédelmi törvény se szabályozta, mégis az itt lakó emberek meg tudták őrizni a hely szépségét és felbecsülhetetlen értékét számunkra.
2013-ban pedig újabb mérföldkő volt a hely történelmében, ugyanis létrehozták Románia első rokkant-barát tanösvényét. Ez pedig nagyon nagy szó a mi országunkban.
Sajnos a sors fintora, hogy a rokkant-barát tanösvény az évek során megrokkant, ezért a láp tanösvénye jelenleg arra vár, hogy egy újabb pályázat során felújítsák.
Aki többet szeretne tudni a tőzegláp védelméről és jövőjéről, annak: nature.sovidek.eu
Mi pedig tovább sétálunk a kukujzásban, ahogy azt a helyiek hívják, ugyanis a hely gazdag vörös áfonyában és fekete áfonyában is.
A láp területén előforduló állatfajok közt fontos megemlíteni az erdei békát, a gyepi békát, foltos szalamandrát, valamint az elevenszülő gyíkot. Tudják ez utóbbi az az állat, amely nem lerakja a tojásait, hanem megvárja, hogy kikeljenek a kicsinyei még a hasában.
Zárszó
A Fenyőkúti-tőzegláp az a hely, amelyet ha az eredeti környezetében akarnánk keresni, akkor tényleg 2-3 ezer kilométert kellene utazzunk a Skándináv-félszigetre, vagy Szibériába.
Ez az a hely, amelyre büszkék kellene legyünk, megbecsüljük, és hírét adjuk az egész világnak, hogy mások is megismerhessék.
És ezért munkálkodnak nagyon sokan, és kell munkálkodjunk mi is, hisz hiába épül majd új tanösvény, ha az, látogató hiányában újra elkorhad majd.
Kívánom hát, hogy minél többet kiránduljunk és tanuljunk Erdély meseszép tájairól!
Erőt, egészséget mindenkinek!
Frissítés 1: 2022 nyarán felújították az ösvényt, újra járható, viszont egyelőre megerősítésre szorúl, hogy újra rokkantbarát-e vagy sem.
Nyitvatartási program: 00:00-24:00
Belépő: ajéndék formájában
Belépőjegy ára: lelkiismeret szerint
Megközelítése: saját autóval
Parkolás: ingyenes
Mozgássérülteknek megközelíthető: igen
Nehezítő körülmény: beszakadt a bejárat, jelenleg nem ajánlom
Ajánlott kapcsolattartó személy: Pál Zoltán, Korond
Adatok frissessége: 2020.10.25
Hogyan lehet megközelíteni a Fenyőkúti-tőzeglápot?
A Fenyőkúti-tőzeglápot Korond felől Fenyőkút irányába aszfalt úton lehet megközelíteni.
Milyen növények élnek a Fenyőkúti-tőzeglápon?
A Fenyőkúti-tőzeglápon megtalálhatjuk a különféle mohaféléket, az erdei fenyőt, lucfenyőt, hüvelyes gyapjúsást, sást, sárkánygyökeret, közönséges nyírt, molyhos nyírt, rezgő nyárt, kereklevelű harmatfüvet, kutyabengét, mámorkát, tőzegrozmaringot, tőzegáfonyát, vörös áfonyát, fekete áfonyát.
Milyen állatok élnek a Fenyőkúti-tőzeglápon?
A Fenyőkúti-tőzeglápon megtalálhó az erdei béka, gyepi béka, foltos szalamandra, valamint az elevenszülő gyík is.