A Bucsin-tető

Azt tartják a székely emberről, hogy egy lóra született nemzet fia, de mégis a legkedvesebb a lelkének, ha leszállhat a lováról és az égig érő fenyőfák alatt átvág a derékig érő füvön és megáll az egyik fa tövéből fakadó hűs, hegyi forrásnál megpihenni és megízlelni annak jéghideg vizét.

Tartsanak hát velem Erdély azon csücskébe, ahova én magam is legtöbbet jártam megpihenni, feltöltődni, letenni azokat a gondokat, amelyeket alant a völgyben nap mint nap magával cipel az ember.

Irány a Bucsin-tető!

A Bucsin, mint falu

Bár a köznyelv leginkább csak Bucsin-tetőnek emlegeti a helyet és nehezen tud önálló településként gondolni rá, valójában a Parajd és Gyergyóalfalu között félúton elterülő kis faluról van szó.

Annyira kicsi, hogy 1992-ben mindössze 7 ember lakta, és 2011-re is csak 15-re szaporodott ez a szám a turizmus miatt. Másképp valószínüleg már a nullához konvergálna.

Volt szerencsém, még valamikor 2005 környékén, találkozni az egyik lakóval, aki a bucsini meteorológiai állomás mellett lakott, és nagyon szívesen mesélte el, hogy miért jó itt élni. Idézem:

Mindenem megvan itt! Van jó forrás, az erdők szélén gombák, eper, málna, áfonya. Fenyőfából hevedert készítek, azt eladom, amikor jönnek érte, hoznak kenyeret nekem. Pénz másra nem kell!

Jól élek!

Ezek itt mellettem (a meteorológiai állomás alkalmazottai) egész nap futkosnak két kémcsővel fel s alá, mégse tudják megmondani, hogy milyen idő lesz. Én fel se kelek, meghallgatom a kakas kukorékolását és tudom, hogy mire számítsak. Mert az időjárás itt, a Bucsinban, nagyon változékony. Jön a vihar, sipp-supp és el is ment.

Ezt a szeszélyes időjárást mi magunk is megtapasztaltuk, amikor múlt héten szombaton elindultunk kora reggel, hogy átvágjunk a hágón.

Először egy nagy csepp koppant a kocsi szélvédőjére. Akkora csepp volt, hogy szinte megijesztett, majd az autó mozgása miatt felfelé kezdett folyni a szélvédőn.

Még ki se szólhattam a számon, hogy mindjárt viharba kerülünk, még csak a fényképezőgépemet kezdtem szorosabban markolni, hogy fotóra készen álljak, amikor bevettük az egyik kanyart, és nem túlzok, árvíz várt minket ottan.

Egyből majdnem megállásig fékeztünk, de meg sem állhattunk, mert 5 lépést nem lehetett látni a szakadó esőben, és félő volt, hogy mások belénk hajtanak. Ezért vészjelzőt bekapcsolva araszoltunk előre. 10 méter után pedig még bele is szóltam, hogy hamar balra a kormányt, mert már a szalagkorláton vagyunk.

És ahogy előállt a felhőszakadás, úgy el is múlt. 500 méter múlva már száraz volt az aszfalt.

Gondolom most azt mondják a kedves olvasók, hogy hiszem ha látom. Hát annyit tennék még hozzá, hogy az esőkabátokat otthon ne hagyják, ha utána akarnak járni.

A Bucsin-tetőn, amely 1287 méter magasan van, még megálltunk egyet kürtőskalácsot enni. Amikor az autóból kiszálltunk még nem esett, amikor a 100 méterre lévő kürtős-ház felé félúton jártunk csepegett, és amire odaértünk megint zuhogott. Ezt láthatják a felvételeimen is.

Programok a Bucsinon

A Bucsin-tető főként a téli sportok szerelmeseinek nyújt felhőtlen kikapcsolódást.

Több sípálya is van itt egymáshoz közel. A keresőkben érdemes a Havas Bucsin Sípálya kulcsszóra rákeresni, illetve ha valaki még jobban bevetné magát a vadonba, akkor a Bogdán Sí- és Szabadidőközpontra rákeresni.

De nyári táborokat is lehet szervezni ide, hisz bővelkedik a Bucsin látnivalókban, főként erdei gyümölcsökben, gombákban na és persze medvékben is. Ebből adódóan érdemes egy kulcsosházat keresni magunknak, vagy egy menedékház udvarán sátrazni, de semmiképp se az erdő szélén.

Ha pedig a jelenlegi helyzetre gondolva, elgondolkodunk, hogy bevállaljunk-e egy kirándulást, akkor van egy jó hírem. Valami egész érdekeset, autós koncertet szerveznek július 25-én a Bucsin-tetőhöz közeli Borzont Fogadóban.

Részletesebben az EgyFeszt Facebook oldalán: fb.com/egyfeszt.

Szóval kicsik és nagyok, adrenalinra és biztonságra vágyók, mindenki talál neki megfelelő programot a Bucsinban, ezért hát ideje elővenni a hátizsákot, az esőkabátot, a messzelátót. A telefont akár otthon is hagyhatják, de azért mégis hozzák, hátha fognak medvét fotózni a patak partján, vagy az erdő szélén.

Kalandra fel, irány a Sóvidék, irány a Bucsin, majd tovább a Gyergyó-vidékre!