Sütő András sírja



Két hónapja, hogy nem vettem a fényképezőgépet a kezembe sem. Azt sem gondoltam soha, hogy 6 évnyi vándorlás után egyszer csak, hirtelen elfogy előttem az út.

De ez sem teljesen igaz, mert az út sosem fogy el. Aláaknázhatják, eláraszthatják vízzel, felégethetik, de az út attól még út marad.

S mit lehet hát ilyenkor tenni?

Leginkább azt, hogy megvizsgálja az ember, hogy leírt-e már mindent, amit szeretett volna? Maradt-e el valami, amit még meg kellene írni? Amit fontos volna papírra vetni…

Erről pedig egyik nagy, erdélyi írónk jutott eszembe, aki minden bizonnyal életében egyszer feltette a kérdést, hogy megírt-e már mindent. És minekutána a válasza a saját kérdésére a nem volt, leült és megírta élete legfőbb művét. Amely nemcsak hogy nagyon nagy siker lett, de sokat segített az erdélyi magyarok életének és sorsának megismerésében is azoknak, akik ismerni akarták, hogy hogyan éltek és élnek mifelénk az emberek.

Ezért hát legfőbb ideje, hogy elinduljunk és tiszteletünket tegyük Sütő András sírjánál.


Sütő Andrásról két szóban

Sütő András Pusztakamaráson született 1927. június 17-én. Szülei Sütő András és Székely Berta voltak, egyszerű, falusi, szegény emberek.

Diákja a Nagyenyedi Református Kollégiumnak majd a Kolozsvári Református Gimnáziumnak. Mindössze 18 éves, amikor az első írása megjelenik Világosság című napilapban. Innentől pedig igazi, népmesébe illő élete lesz.

1948-ban még beiratkozik a főiskolára, de azt csakhamar fel is kellett adja. A rá következő évben, 1949-ben, feleségül veszi Szabó Évát és ő lesz a Falvak Népe hetilap főszerkesztője.

Két év sem telik el, és az újság szerkesztőségét áthelyezik Bukarestbe. Hát be is adja a felmondását, de még három évnek kell eltelnie, amíg Bukarestből haza jöhet.

1954-ben viszont sikerül hazaköltöznie Erdélybe, és Marosvásárhelyen telepszik le. Innentől megkezdődhettek az igazi munkás, termékeny évek.

Viszont minél sikeresebb volt az írásban, annál jobban felfigyelt rá az akkori államhatalom. Ugyanis egyre bátrabban vállalta fel saját, rendszerkritikus gondolatait. Ezért az 1980-as években művei már tiltólistásak voltak. Ekkor már csak Magyarországon jeleníthette meg azokat.

A marosvásárhelyi fekete március idején elveszíti az egyik szemét. Ez az az esemény, amelynek során a felhergelt, leitatott románok rátámadtak a békésen tüntető magyarokra. A zavargásoknak 5 halottja és 278 sérültje volt. Hosszútávú következménye pedig, hogy Marosvásárhelyen a magyarok többségből kisebbségbe kerültek.
Sütő András életének 80. évében hunyt el 2006. szeptember 30-án és a református temetőben helyezték örök nyugalomra.

Emlékezzünk hát őreá azáltal, hogy felolvasunk egy részt a legszebb művéből.

Anyám könnyű álmot ígér

Biztató

Egy napon így szólt anyám:

– Írhatnál rólunk is valami könyvet.

– Nocsak! – néztem a szavai után, majd tréfára fogván a dolgot, azt kérdeztem boltos módra: milyen könyv legyen az, vidám-e vagy szomorúságos?

– Igaz legyen – mondta.

Láthattam tehát, hogy kérdésemmel az irányt elhibáztam. Anyám nem egyezkedésre gondolt, hanem – a kézmozdulatáról is ítélve – a fájdalomra a halántéka táján. Egy láthatatlan, szorító abroncsra, amely álmából is gyakorta felriasztja. Ilyenkor arra gondol, hogy mindannyiunk háta mögött felgyűlt az idő; szép csendesen ereszkedünk alá, mint a harangóra súlya. Mind közelebb a földhöz, azután kopp! – megérkeztünk, s nincs kéz, amely az órát még egyszer fölhúzná. De lenne bár egy könyvecske, ó, nem vigasztalónak, hanem tanúskodásképpen egyről és másról, ami megesett velünk.

– Ez nekem is gondom – adtam meg magam.

– Hallgass arra a gondra, s az álmod könnyebb lesz!

A könnyű álmot anyám naphaladáskor az udvaron ígérte meg a cöveklábú asztalnál, amely nyári napokon piros paradicsommal, frissen hámozott uborkával, mezőségi sajttal vár haza engem; ősszel is vár, s olyankor, ha sírós az idő, a tornác fájáról nézem, és igyekszem tanulni valamit tőle. Fűzfalábaival makacsul a földbe kapaszkodik, esőben, jégverésben tisztul, s télen is vár, hóval borítottan, akár egy fehér koporsó.

Az ígéretre felkaptam a fejem, mintha tündéri szót hallanék. De a szó, mit a mesékben az égi magasság szokott küldeni, alantról hangzott, majdnem a föld porából, a mályva, porcsfű és törpebürök szintjéről, ahol anyám rongypokrócon ülve Jóska öcsém ingét foltozgatta. Ölbe emelhető kicsinységében most még soványabbnak láttam őt, kis, pihenő szaladgálásnak a felmelegedett földön. A keszkenő alól kibuggyanó hajtincsében megszámlálhatatlanok már a fehér szálak; mint a sokat mosott vászon, a szeme is világosodik. Barna volt, úgy emlékszem, a gesztenye korai változatából.

– Nézz körül az udvaron, azután a faluban, s szólj rólunk.

Messzire nem kellett néznem: az udvar zsebkendőnyi. Hajdani jobbágyporta. A ház rajta: kis meleg kemence. Nem a népies hangulat kedvéért, hanem annak okából, amit apám lehetőségnek szokott nevezni. A harmincas években ennyire futotta. Öt ablaka van, négy cserép virággal. Ha valamelyiken kikönyökölnék, a muskátlit – a népdalbelit – félre kell állítanom.

– A földre le vele! – szokta mondani anyám. – Ő már eleget látott.

A ház mellett van a deszkákból tákolt nyári konyha, odébb az istálló, egyetlen tehén szálláshelye. Míg tehenünk volt, mindig megcsodáltam, hogy villás fejét ügyesen félrefordítva minő találékonysággal igazodik az ajtó méreteihez. Odébb egy koffernyi tyúkketrec s parányi akol a juhok számára.

A ház és az istálló között kifeszített dróton nyargal a kutya. Tízméteres szabadságának határait ki tudja hányadszor veszi már számba. Ahogy a messzeségnek neki-nekilódul, a lánc a levegőbe kapja, torkát fojtogatja. Ettől köhög, és furcsamód prüszköl, mintha szőrt nyelt volna. Anyám neveti, s rászól:

– Bolond, repülő kutya.


Sütő András sírjánál

Sütő András sírját nem nehéz megtalálni a temetőben, hisz a Google Térkép pont oda vezérel minket. Van egy kis pad is, ahova le lehet ülni gondolkodni. A temető gondozott és mindenhol csend honol benne.

Sírja felett kopjafa áll, rajta mindössze egy néhány szalag és koszorú. Úgy néz ki, hogy az ő sírjára nemzeti szalagot helyezni nem akkora divat, mint Tamási Áronéra. Talán jobb is így. Talán könnyebb előre tekinteni az életben. Talán az emlékezés legjobb módja az olvasás és nem a temetők látogatása.

Minden esetre, ha már itt jártam, tettem még egy kis sétát a temetőben. És az egyik márványlapon a következő idézetet találtam:

Amíg van erőm futni, futok.
Amíg van erőm járni, járok.
S ha már járni sincs erőm, vonszolom magam.
De Isten kegyelméből mindig haladni fogok előre!

Nos én is ezt követem. Megyek tovább. Tartsanak velem legközelebb is.


Sokkal több felvételt láthat erről a helyről a Facebook illetve az Instagram oldalamon.

Célom, hogy mások is szépnek lássák a mi vidékünket. Ha támogatni szeretne ebben, kérem ossza meg ezt a bejegyzést az alábbi gombok segítségével.

Sütő András sírja
  • ƒ/4.5
  • 50 mm
  • 100
  • 1/250
  • Canon EOS 850D
Sütő András sírja
Sírját kopjafa jelöli
  • ƒ/8
  • 109 mm
  • 1250
  • 1/200
  • Canon EOS 850D

Sírját kopjafa jelöli

Korondi kerámia a virágok számára
  • ƒ/4.5
  • 50 mm
  • 160
  • 1/100
  • Canon EOS 850D

Korondi kerámia a virágok számára

Anyám könnyű álmot ígér
  • ƒ/4.5
  • 50 mm
  • 320
  • 1/100
  • Canon EOS 850D

Anyám könnyű álmot ígér

Engedjétek hozzám jönni a szavakat
  • ƒ/4.5
  • 50 mm
  • 320
  • 1/80
  • Canon EOS 850D

Engedjétek hozzám jönni a szavakat

Advent a Hargitán
  • ƒ/4.5
  • 50 mm
  • 400
  • 1/80
  • Canon EOS 850D

Advent a Hargitán

Emlékezés Sütő Andrásra
  • ƒ/4.5
  • 50 mm
  • 100
  • 1/160
  • Canon EOS 850D

Emlékezés Sütő Andrásra

Sütő András életének 80. évében hunyt el
  • ƒ/4.5
  • 50 mm
  • 160
  • 1/100
  • Canon EOS 850D

Sütő András életének 80. évében hunyt el

És a református temetőben helyezték örök nyugalomra
  • ƒ/8
  • 152 mm
  • 800
  • 1/320
  • Canon EOS 850D

És a református temetőben helyezték örök nyugalomra

Sütő András és felesége sírja Marosvásárhelyen
  • ƒ/4.5
  • 89 mm
  • 125
  • 1/160
  • Canon EOS 850D

Sütő András és felesége sírja Marosvásárhelyen

Pihenése legyen csendes!
  • ƒ/8
  • 113 mm
  • 1000
  • 1/200
  • Canon EOS 850D

Pihenése legyen csendes!

Látnivalók Sütő András sírja környékén:

A Marosvásárhelyi várA Marosvásárhelyi vár +0.4 km
Marosvásárhelyi óratoronyMarosvásárhelyi óratorony +0.9 km
A Marosvásárhelyi ÁllatkertA Marosvásárhelyi Állatkert +1.8 km
Vácmányi túraVácmányi túra +3.4 km
MarosszentannaMarosszentanna +4.1 km
Cinege-tetőCinege-tető +5.2 km
Terebics-tetőTerebics-tető +6.1 km
HarcóHarcó +8.4 km
Székelykövesdi székelykapukSzékelykövesdi székelykapuk +9.7 km
SomosdSomosd +9.9 km

A fenti távolságok légvonalban vannak mérve, a valós távolság akár ennek a duplája is lehet. A tényleges közúti távolságokért kérem használja a kedvenc navigációs szoftverét.



Aktuális időjárás Sütő András sírja közelében:

0.76 ℃ fok 22:02-kor

Gyorskereső



Ha te is szereted az erdélyi képek nézegetését, érdekelnek az erdélyi látnivalók, vagy ha úgy érzed, hogy egyeznek a törekvéseink, használd te is a #Térjhazavándor hashtaget, hogy egymásra találjunk az online térben.