Bözödújfalu
Nem először járunk Erdőszentgyörgyön, és nem először járunk Bözödújfalun sem.
Mutattam már önöknek sírfeliratot, amelyen az állt hogy, szeretett szülőfalunkat, Bözödújfalut víz alá temették, minket elüldöztek, de örök nyugalomra haza jöttünk. Gáspár Péter pedig az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyban naponta legalább 10x mondja el a hat felekezeti köszöntést, amely egykor Bözödújfalu utcáin elhangzott az ott élő emberek között.
Súlyos, nehéz kérdések közepette térek most vissza Bözödújfalura lefotózni önöknek az Összetartozás templomát, amely lassan már csak arra vár, hogy idén nyáron felszenteljék.
Ilyen kérdések ezek:
Ki kivel kell összetartozzon a jelen világban? Összetartozik-e a jobb kéz a ballal? A magyar a magyarral? S hát a románnal? És mi a helyzet a világ többi népeivel? De ne rugaszkodjunk el ennyire, így azt kérdem, hogy összetartozik-e 2024-ben a férj a feleséggel, a gyerek a szüleivel? Vannak-e nagy családok? Vannak-e történelmet mesélő öregek?
Amikor pedig a saját életünket ilyen mélyen érintő kérdésekre sem tudjuk egyértelműen a választ, akkor a legjobb vándorbotot ragadni, elindulni, és kirándulás közben kicsit elmélkedni, gondolkodni a világ dolgai felől.
Hát tartsanak velem, ha úgy gondolják…
Az Összetartozás templomának építése
Mint ismeretes, Bözödújfalu 180 háza közül 168 került víz alá a romániai falurombolási tervként elhíresült politikai kezdeményezés okán. És bár szeretjük ezt úgy beállítani, mint valami magyarellenes intézkedés, de valójában a románok ezt éppen annyira megszenvedték, mint mi. Ugyanis egész román falvakat dózeroltak le a buldózerekkel egyik pillanatról a másikra. Csak mivel ott nem maradt egy ilyen nagy tó, emiatt sokkal könnyebb elfelejteni a történelmet.
Bözödújfalun viszont nem csak egy tó maradt hátra nekünk, hanem a bözödújfalusi katolikus templom vízből kiálló tornya is, és így Erdély egyik szimbolikus képévvé vált a bözödújfalusi tájjal együtt, amely ott van minden ember fejében, beleégett a memóriánkba.
2014-ben viszont, röpke 22 év után, ez a templomtorony is összedőlt, hatalmas űrt hagyva maga után az emberek szívében. Ezért nem volt kérdés, hogy új torony fog épülni a régi helyére, mindössze az volt kérdés, hogy mikor és miből.
2017-ben mondhatni egy kis szerencsés fordulat következett a történetben, ugyanis a víztározó gátja meghibásodott, ezért 15 méterrel csökkentették a víz szintjét a tározóban. Ez pedig nagy segítség volt abban, hogy könnyen megépíthessék az Összetartozás templomának az alapjait. Szerencsére már megvoltak a tervek és némi pénz is a kezdéshez. Hát elkezdték.
Sajnos ezután következett a világjárvány, amely nem csak belassította, hanem meg is drágította az építkezést.
De úgy néz ki, hogy sikerült ezt az akadályt is leküzdeni, és így idén, 2024 nyarán, felszentelésre kerül az új templom. Amely azért kapta az Összetartozás temploma nevet, mert szeretné képviselni az összes felekezetet, amely egykor a faluban élt.
Tehát az Összetartozás temploma megszólítja a római katolikus, unitárius, görög katolikus, izraelita, református és az ortodox embereket. Azaz megszólítaná, de vajon van akit?
A Székely szombatosok esete
Legalább két bekezdés erejéig illik megemlékezni a székely szombatosokról is, akik a reformációkor váltottak irányvonalat az életükben, és gondolták úgy, hogy a szombatot kell ünnepelni. Na meg sok minden másban is visszafelé tekintettek.
De az 1568-as, a világon elsőként törvénybe foglalt vallásszabadság törvény valahogy nem igazán akarta magába foglalni a székely szombatosokat is. Így az életük kicsit sem volt könnyű.
1867-ben viszont Andrássy Gyula miniszterelnök beterjesztette a zsidó-emancipációs törvényt.
Ekkortájt székely szombatosok leginkább már csak Bözödújfalun éltek és nagyon kevesen voltak. Ők pedig úgy látták jónak, hogy amennyiben felveszik a zsidó vallást, akkor rájuk is vonatkozni fog a törvény.
Amely az elején tényleg jó is volt a számukra, de 100 év sem kellett elteljen, és mondhatni a vesztüket okozta. Tudniillik, hogy a második világháború idején Erdélyben is összegyűjtötték a zsidókat. Ezt megelőzendő, Degré Alajos miniszteri biztos rábeszélésére, megpróbáltak átkeresztelkedni az unitárius vagy a katolikus egyházba. De volt akiken ez sem segített, hiába volt igazolásuk az új vallási hovatartozásukról.
A Magyar nép című képes hetilap 1943 szeptember 18-i számában pedig a következő cím olvasható: Községháza épül a “székely zsidók” templomából.
Ezen események pedig már 49 évvel korábban történtek, mintsem, hogy a tó feltelt volna vízzel és végleg eltörölte volna a szombatosok emlékét is a faluból.
Hasonlóan rossz sorba került a románok részéről a román görög-katolikus egyház, amelyet 1948 decemberében tiltott be az akkori hatalom. Templomait a román ortodox egyháznak adták.
Az Erdély-tüntetés
A történelem ismétlődő tanulsága szerint, legvégül a nagy emberek is mindig egy apró hibába buknak bele.
És a józan paraszti eszem azt diktálja, hogy azt mondjam, hogy sokkal jobban járt volna Ceaușescu is, ha Bözödújfalut egyetlen nap alatt dózeroltatta volna le, és nem ilyen több évtizedes hercehurca árán.
Ugyanis ez azt a fura helyzetet eredményezte, hogy a világ színpadán az azonos csapatban játszó két ország között, Magyarország és Románia között, elviselhetetlenné vált a feszültség.
Mert el kell mondani, hogy Nyugat-Európa nem nagyon akart beleszólni a dolgokba.
Amerika már próbált hatni az eseményekre, de ennek eredményeként Nicolae Ceaușescu felrúgta a számára igencsak fontos, immáron 13 éves kereskedelmi kapcsolatait az Államokkal. Ennek fájdalmát viszont inkább hosszútávon lehetett volna érezni, mintsem azonnal.
Na de Magyarországon?
Magyarországon 1988. június 27-én százezren tüntettek békésen a budapesti Hősök terén a falurombolások ellen, és az erdélyi magyarok elnyomása ellen.
Ez pedig már csak azért is érdekes volt, mert 1956 óta tilos volt minden ezer főnél nagyobb megmozdulás.
De ennek lett a következménye a Grósz–Ceaușescu-találkozó is. Ilyen magas szintű találkozóra pedig az 1977-es Kádár–Ceaușescu-találkozó óta nem volt példa. A találkozó magyar részről totális kudarc volt.
És talán azt is ide sorolhatjuk, hogy a magyarok úgy belemelegedtek a tüntetésbe, hogy következő évben már azért tüntettek, hogy vonják ki a szovjet csapatokat az országból. És mint tudjuk, nem eredménytelenül.
Kirándulás az Összetartozás templomához
Kíváncsisággal telve indultunk el hát újra Bözödújfalura megszemlélni a kész templomot.
De a megannyi történelmi gondolat mellett, leginkább az foglalkoztatott engemet, hogy meg fog-e tudni szólítani engemet a templom, fogok-e többet látni az építményben, mint pár egymásra rakott követ?
A választ rögtön az érkezésünkkor egy ritka nagy sasmadár adta meg. Békésen ült egy oszlop tetején és szemlélte a tájat. Azt sugallta, hogy: Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek – mennyei Atyátok táplálja őket.
És nem csak a sas madarat táplálja, de a tó melletti nádasban békák ezreit, a tóban a halak tízezreit, csodás szitakötőket a tóparton. De az Összetartozás templomának tövében egy igen ritka látványként egy pár búbos vöcsök úszkált. Férj és feleség voltak. Ők is összetartoztak.
Úgy tűnik a természetnek megvan a maga válasza. Ha megsebesülsz, akkor kezd el gyógyítani a sebedet. Kezd el befoltozni azt. Kezd el újra megtölteni élettel az ürességet.
Az emlékpark és az új templom között félúton áll egy házikó. Vagy inkább egy bodzafa. Döntse el mindenki maga!
Az elhagyatott ház pajzsként szolgált a kis bodzának, amely pedig hatalmas fává nőtte ki magát. Így most már olyan mintha csak a népmeséinkből szalasztották volna. Ház a bodzafa hátán. Érdemes megcsodálni.
Tehát, mint mondtam, a természetnek megvan a válasza. És nekünk?
Talán túlzás lenne azt mondani, hogy itt állunk a történelem A színpadán.
De kétség kívül Bözödújfalu egyike azoknak a településeknek, amelyek miatt mindjárt két demokratikus ország is született. Ráadásul ez a két demokrácia összetartozik évezredek óta a közös történelem okán. Az Erdélyben élő emberek, nemzetiségtől függetlenül jelenleg is összetartoznak a közös tér és idő okán. A Föld minden nemzete és lakója összetartozik a közös bolygó okán.
Vajon értsük egyáltalán az összetartozás szó jelentését?
Ha úgy érzik, hogy valamit megdobogtattam önökben egy kicsit, akkor induljanak el Bözödújfalura, hátha még több is kiderül ott a múltból. A múltból, a jelenből és a jövendőből.
Tartalmas kirándulásokat mindenkinek!
Nyitvatartási program: 00:00-24:00
Belépő: nincs
Belépőjegy ára: 0 lej
Megközelítése: saját autóval
Parkolás: ingyenes
Mozgássérülteknek megközelíthető: igen
Elektromos autó töltőállomások a közelben: ro-evmap.ro
Adatok frissessége: 2024.06.10
Mi történt Bözödújfalu harangjaival?
Bözödújfalu harangjainak megőrzését az illetékes egyházak vállalták. Közülük a katolikus és az unitárius harang minden nyáron megszólal az Emlékezés parkjában, amikor összegyűlnek a falu egykori lakói megemlékezni.
Melyik harang látható az erdőszentgyörgy Rhédey-kastélyban?
Bözödújfalu római katolikus templomának volt egy kisharangja. De ezt még az elárasztás előtt lecserélték, ugyanis repedezett. Ez a harang látható ma a kastélyban, az emlékezés szobájában.