A Tolvajos-tető

Ha azt mondom önöknek, hogy Hargita, akkor szinte mindenkinek ott van a fejében egy kép egy helyről, ahol egy hármas kereszt áll. Rajta évszámok, mint 896, 1442 vagy 1896. De megtalálható az 1996-os évszám is, amikor is az emlékművet felavatták.

Viszont azt már kevesen tudják, hogy miért áll itt az emlékmű. Mi az az 1567-es esemény, amely egyesek szerint megtörtént, mások szerint nem.

Kíváncsivá tettem önöket? Ha igen, akkor tartsanak velem a Hargitára!

Hármas kereszt a Tolvajos-tetőn

Fontos az elején letisztázni, hogy a Tolvajos-tetőn állított keresztek közül a középső, a legmagasabb a honfoglalás 1100 éves emlékét őrzi. A jobb oldali Márton Áronra emlékezik, aki az erdélyi katolikus egyház egyik legnagyobb püspöke volt. A bal oldali kereszt pedig a csíksomlyói ferences kolostor 1444-es alapítását jelzi.

A Borbély Gábor csíkszeredai római katolikus főesperes által kezdeményezett emlékmű felavatásának dátuma pedig 1996. október 31, amelyen jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is.

Na de sokkal érdekesebb a helyszín!

A Hargita hegység főgerincén járunk, 980 méter magasan, a történelmi Csík és Udvarhely vármegyék határvonalán. A hagyomány szerint pedig ezen a helyszínen született maga a Csíksomlyói búcsú.

Bár azért ne feledjük el azt sem, hogy a ferencesek már 125 évvel 1567 előtt templomépítésben kezdenek, és IV. Jenő pápa 1442-ben azt mondja, hogy ha a nép segíti a templomépítést, akkor engedélyez nekik egy búcsút.

Történetmesélésünk szempontjából viszont sokkal fontosabb, hogy volt nekünk egy János Zsigmond erdélyi fejedelmünk, aki katolikusként született, majd lutheránus, később református hitre tért át. És még az egészet megfejelte azzal, hogy halála előtt hamar unitáriussá vált.

Ezzel talán még nem is lett volna nagy baj, de fejébe vette, hogy a katolikus valláshoz erősen ragaszkodó csíkiakat, gyergyóiakat és kászoniakat, ő ha kell erőszakkal is, de megtéríti. A csíki emberek viszont nem hagyták magukat ezért felfegyverkeztek és elébe mentek a veszedelemnek.

János Zsigmond serege és a derék székelyek a Tolvajos tetőn találkoztak és vívták meg küzdelmüket 1567-ben. Amíg a férfiak csatáztak, addig a nők és gyerekek a csíksomlyói templomban imádkoztak. A csata a csíkiak győzelmével zárult, akik szintén visszamentek a templomba hálát adni Istennek és újra egyesülni családjaikkal. És így született a Csíksomlyói búcsú.

Ezzel a szép történettel mindössze egy gond van. Mégpedig az, hogy a krónikások nem sűrűn jegyezték le, ezért erősen megkérdőjelezhető az, hogy az egész megtörtént.

Egyes emberek úgy vélekednek, hogy sokkal később az osztrákok akarták ezzel a történettel erősíteni a katolikus vallást Erdélyben. Mások úgy vélekednek, hogy az unitáriusok próbálják letagadni az egész történetet.

Azt tudni kell, hogy az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban alakul meg, bár mondjuk nem jelenti ez azt, hogy nem lendülhettek utólagos támadásba.

Viszont az már sokkal érdekesebb, hogy János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, ezért szintén felmerül a kérdés, hogy az 1568-as világhírű vallásszabadság törvénye egy háborút lezáró béke, vagy már ott tartott a kor szellemisége, hogy nem is volt szükség vallási háborúra.

Azért a magamfajta blogerek közül egy, azaz egy történetíró mégis akadt, aki papírra vetette a dolgokat 1780-ban, és akinek nevét is tudjuk. Ő volt id. Cserey Farkas, művének címe pedig: Geographia Mariana Regni Hungariae.

Válaszokkal a fenti kérdésekre viszont nem szolgálhatok, mindössze annyit mondhatok, hogy ha megállnak a Tolvajos-tetőn, akkor lehetőségük nyílik elgondolkodni önmagukon, az emberi életen, annak buktatóin, és súlyos, nagy keresztek lábánál talán letesznek egy-két kilogrammot a vállaikra nehezedő súlyokból.

Kirándulás a Tolvajos-tetőn

Azt, hogy mi mennyi súlyt tettünk le a Hármaskereszt tövébe, nem tudnám megmondani önöknek. Történt ugyanis, hogy a legdurvább ónos-esőt fogtuk ki.

Tíz perc alatt, amíg ott tartózkodtunk, több milliméteres jég fagyott a kocsira, ha letekertem volna az ablakot, akkor egy második ablaküveg is lett volna jégből. A fényképezőgépemre is ráfagyott, így gyorsan kellett törölgessem az autóban, hogy olvadás közben a víz ne tudjon behatolni a gépezetbe.

Éppen ezért azt javaslom, hogy aki hosszabb ideig szeretne tartózkodni a Hargita ezen szakaszán, az tekintse meg az időjárás előrejelzéseket és válasszon ahhoz találó öltözéket és járművet is.

Már csak azért is, mert a Tolvajos-tetőtől mindössze 5 km-re található Hargitafürdő, amely nem csak gyógyforrásairól híres, de a téli sportok szerelmeseinek is kedvelt központja. Na meg mindenképp szükséges megemlíteni a Balu park nevet is. Szóval kalandra fel!

Annyit még elárulhatok önöknek, hogy ebben a szép és újabban igen ritka, havas téli időjárásban több helyszínt is sikerült felkeresnünk. Így ha velem tartanak legközelebb is, akkor megtudhatják, hogy merre barangoltunk még a téli Erdélyben.

Élményekben gazdag kirándulást mindenkinek!