Sólyom-kő túra

Tusnádfürdő

Azt mondják, hogy csak akkor lehetünk egészségesek, ha mozgunk is. Ezért, ha már eljöttek Tusnádfürdőre, hogy annak híres gyógyvizeiben regenerálódjanak, akkor tartsanak velem és mozgassuk meg magunkat egy kicsit.

Nem megyünk se túl messze, se túl magasra, mindössze 858 méterig, hogy az egész család bírja.

Cserébe pedig pazar látványt fogunk kapni a kilátóról, és előre szólok, hogy ha szerencséjük lesz, akkor medvével is találkozhatnak. De ily szerencse, szerencsére csak ritkán éri az embert.

Kalandra fel!

A Sólyomkő Természetvédelmi Rezervátum

A Dél-Hargita hegység vulkanikus láncán kirándulunk, azon belül is a Piliske névre hallgató vulkáni kúp keleti oldalán. Itt terül el a Sólyomkő Természetvédelmi Rezervátum a maga 1 hektár s még egy kicsi területével.

A rezervátum típusát illetően vegyes, botanikai-tájképi rezervátumról beszélhetünk, amelynek legnagyobb érdekessége a lombhullató és tűlevelű erdők keveredése. A környezet számos növénynek és állatnak szolgál lakhelyéül, legkülönlegesebb növényfaj a Teleki-hölgymál (Hieracium telekianum). Ennek a kis, sárga virágnak köszönhető, hogy védett területté nyilvánították a helyet.

Két patak is található a rezervátum területén. A Bányász-pataka és az Holló-pataka. Mindkettő az Olt vízgyűjtő medencéjébe tartozik.

Most, hogy dióhéjban mindent tudunk a helyről, nincs más hátra minthogy elinduljunk és felfedezzük azt.

Merem ezt mondani azért is, mert Erdély egyik kiemelkedő turistaútvonalán járunk, ahol nem csak az ösvény van rendben tartva, de előre haladva rajta, időről-időre három nyelvű tájékoztató táblákat találni, amelyekről nagyon sokat megtudhatunk még a rezervátumról.

Ha pedig elfáradtunk padok és asztalok várnak minket, hogy pihenni és étkezni tudjunk. Természetesen a természetvédelmi területek rendszabályzatának betartása mellett.

A Sólyom-kő túraútvonal

Először is a legfontosabb kérdés a Sólyom-kő megközelítése.

Amennyiben nem túl zsúfoltak Tusnád szűk, kis utcái, akkor egészen az erdő alá lehet eljutni autóval. Ha jobbnak látjuk kialakított helyen parkolni, akkor javaslom a Wellness Tusnád parkolóját.

Ellenkező esetben, ugyanitt menjünk át a vasúti átkelőn, majd tartsunk balra a vasút mentén. Áthaladunk az Olt hídján is, majd egy kisebb tisztásra érkezünk. Idáig lehetett autóval jönni.

A csúcs fele haladva mindig a fehér alapon piros háromszög jelt kell követni, de szinte az is elégséges, hogy az ösvényen haladjunk végig.

Ez utóbbi kiemelkedően fontos azért is, mert zig-zag alakban kapaszkodunk fel a csúcsig, és ha netán letérünk róla, mert pl. az egyik kanyart le akarjuk rövidíteni, akkor félő, hogy balesetet okozunk azáltal, hogy a lábunk alól kiguruló kövek eltalálnak másokat. Tehát, csak az ösvényen haladjunk végig.

A megszokott alap túrafelszerelésen kívül, azaz bakancs, víz, kalap, nem igényel mást a terep.

Amikor kiérünk a gerincre, akkor megint egy pihenőhely fogad, ahol egy kisebb kilátó is található. Fontos tudni, hogy nem ez volt az úticélunk. Tovább kell haladni még kb. 5 percet, vízszintes terepen és akkor érjük el azt a csúcsot, ahol a kereszt is található.

A Sólyom-kő kilátó

Most, hogy magunk után tudhatunk 1.5 km. túrát és 218 méterrel magasabban vagyunk, mint amikor elindultunk, gyönyörködjünk a kilátásban.

Az első, amelyen megakad a szemünk, maga a város. Szinte teljes nagyságában látható Tusnádfürdő.

1968-ban nyilvánították várossá, és így lett az Alcsíki-medencének is végre egy városa, amely egyben Románia legkisebb városa.

A város központjában láthatjuk a Csukás-tavat, amelyet az 1900-as évek elején hoztak létre, hogy a kirándulók csónakázni tudjanak. Valószínűleg szebb napokat is megért már a tó. Nem vagyok szakértő, de ha megnézik a felvételemet, akkor elmondhatjuk, hogy nem is kell annak lenni, hogy lássuk a valóságot.

Ha egy kicsit keresgélünk, akkor láthatjuk a szemközti erdőben az Apor Bástyát, amely 701 méter magasan van, és szintén kilátóként szolgál. És ha velem tartanak a továbbiakban is, nemsokára ezt is meglátogatjuk.

Innen távolabb található még a Ludmilla kilátó a maga 731 méteres magasságával.

Ha balra tekintünk, akkor az Alcsíki-medencét pillanthatjuk meg, a közelebbi részekben a Tusnádi-szoros és Újtusnád. Jobbra pedig, azaz, ha délre tekintünk, szemünkkel máris elhagytuk a Tusnádi-szorost és a Bükszádi-medencében járunk. Látható Sepsibükszád is.

Amennyiben pedig elfáradt a szemünk, akkor ideje kicsit közelebb is tekinteni, hisz a kereszt tövében ülve, láthatunk egy madárfészket is a szikla oldalában. Szerencsére jól védett helyen, így semmi se bánthatja a kikelő fiókákat.

De ami a legmeglepőbb volt a számomra az az, hogy szitakötőt fotóztam idefent. Eddig mindig csak víz közelében tudtam lencsevégre kapni őket, nem gondoltam, hogy ők is szeretnek túrázni a sziklák tetején.

Még egy kicsit fenn hagyom önöket a szikla tetején, hogy gyönyörködni tudjanak a tájban a fotóim által, én pedig tovább indulok, mert hajt a kalandvágy.

Amint visszaértünk a városba, egy román pár állít meg minket kérdezve, hogy az erdőből jövünk? Mondjuk, hogy igen, a Sólyom-kőről ereszkedünk be éppen. Mire ők, hogy mekkora szerencsénk van, mert most láttak egy medvét a házak közt és a mi irányunkba indult el.

Szóval ha Tusnádfürdőn járnak, csak nyitott szemmel kiránduljanak! És ahogy mifelénk tartja a mondás, este, sötétedés után köszönjenek mindenkinek az utcán, mert aki nem köszön vissza, az medve!

Kalandokban teli kirándulást mindenkinek!