A Csíkszenttamási Csonkatorony

Sokszor szoktam azzal viccelődni, hogy a fotóimnak nincs semmi értékük azonkívül, hogy száz év múlva jók lesznek illusztrációnak a történelem könyvekhez.

Viszont most az egyszer lehet igazam lesz, hisz egy olyan helyre kalauzolom el önöket, ahol egészen Szent Istvánig repülhetünk vissza a történelembe, de az igazán nagy kérdés az az, hogy létezni fog-e még ez az emlékhely száz év múlva is, vagy csak fényképekről emlékszünk majd rá.

Tartsanak hát velem és látogassuk meg közösen a Csíkszenttamási Csonkatornyot.

Csíkszenttamás rövid története

A Gyergyószentmiklós és Csíkszereda között majdnem félúton elhelyezkedő Csíkszenttamás igazi árpád-kori településünk.

Első említése 1333-ból való, Sancto Toma néven szerepel a pápai tizedjegyzékben. További említett névváltozatai: Zenth Tamás, Szent Tamás, Csík Szent Tamás.

A mai római katolikus temploma 1778-ban épült barokk stílusban, felhasználva a régi, általunk meglátogatott templom romjait.

Külön érdekesség, hogy nem csak a templom anyagát használták fel, de egy sikeres műkincs mentés következtében a Csíkszenttamási Madonna néven ismert alkotással is gazdagabbak lettünk, amely ugyanabból a műhelyből származik, mint a csíksomlyói kegyszobor.

A falu 2004-ig közigazgatásilag Karcfalvához tartozott, azóta önálló község lett.

A Csíkszenttamási Csonkatorony

A legelső kérdés, amelyet feltehet magának a kedves olvasó, hogy vajon mikor épült a Csíkszenttamási csonkatorony?

A választ végső soron egyszerű,  mert nem tudjuk.

Egy elég biztos támpont az, hogy a 11 méter magas csonka torony gótikus vonásokat hordoz magán, amely jól látható az ablakkereten.

De az is valószínűsíthető, hogy akár még pár száz évet nyúlik vissza a hely története a történelembe.

Ugyanis országalapítónk, Szent István király, hozott egy olyan rendeletet, amelynek értelmében legalább minden 10 falunak kötelessége megépítenie és fenntartania egy templomot. De a templomtól nem messze egy tömlöct is kellett építeni, ahova bezárták azokat, akik nem voltak hajlandóak áttérni az ősi pogány hitről a kereszténységre.

És ha a templom romtól északra indulunk, akkor eljuthatunk egy olyan helyre, amelynek a népi elnevezése Tömlec Dűlő. Ez pedig elég szoros kapcsolatot feltételez István király rendeletével.

Külön érdekessége a helynek, hogy régen mocsaras vidék volt, így voltak akik csónakokkal érkeztek a vasárnapi misére.

Habár az egykori óriási mocsaraknak nyomát se találjuk ma már, a Csonkatorony közvetlen közelében található a Csíkszenttamási Feneketlen-tó.

A Csíkszenttamási Feneketlen-tó legendája

Úgy tartja a mondás, hogy az egykori templom harangozója olyannyira kellemetlennek tartotta, hogy reggel olyan korán kellett kelni és harangozni menni, hogy egyik alkalommal a harang ütőjét elrejtette mérgében. Amikor pedig a falu előjárói a házában kezdték keresni, azt találta mondani, hogy süllyedjek el, ha láttam az ütőt.

De biza, hogy látta ő, mert a saját házába rejtette el, és menten meg is nyílt a föld alatta. Elsüllyedt ő is, az egész háza is, a harang ütője is egészen mélyre, és így keletkezett a ház helyén egy tó, amelynek fenekét még soha senki nem találta meg.

Ezt a feneketlen tavat pedig egy melegvizű forrás táplálja, így télen, a legnagyobb hidegekben sem fagy be.

Ebből adódóan télen is zöld növényzet övezi, illetve menedék a vadkacsáknak és egyéb madaraknak. Maga a tó kerítéssel van körülvéve, mert a szomszédos Csíkszentdomokos felhasználja a vizét.

A tótól kicsit távolabb lefúrtak, és szintén melegvízre leltek. Ezt fürdőként hasznosítják, de szabadtéri strand helyett inkább csak lábáztatót képzeljünk el, amelynek meg van a maga romantikája.

További látnivaló a környéken, amely szintén látható a Csonkatoronytól, az a Szent Anna kápolna.

Ezt a Sándor család 1592-ben építtette családi sírhely céljából. 1861-ben újjáépítik, 1872-ben újjászentelik. 1935-ben 100 akácfa csemetét ültettek köréje, ebből látható még egy pár darab.

Én úgy gondolom, hogy ha kirándulási célt keresünk Hargita megye területén, akkor mindenképp érdemes felírni Csíkszenttamás nevét a bakancslistánkra.

Hisz nem csak a levegő friss, és festői a táj, de miután jól elmerültünk a történelemben, még az egészséges gyógyfürdőben is megtehetjük ugyanezt.

Tartsanak velem legközelebb is, hisz mi már tovább is indultunk, hogy további eldugott, csendes kis tájakat fedezzünk fel, ahova érdemes kicsit elvonulni a világ elől.

Jó kirándulásokat mindenkinek!