Óriáspince-tető

Az elmúlt időszak után mi más kirándulási célpontot választhatnak az emberek, mintsem egy olyan helyet, ahol egykor óriások éltek? Azt viszont a kedves olvasóra bízom, hogy ezen óriások alatt ténylegesen az óriásokat kell érteni, vagy azon elődeinket, akik óriás erőfeszítéssel védték a Kárpát-medencét, azon belül a Keleti- és Déli-Kárpátok találkozásánál levő Háromszéket.

Tartsanak hát velem az Óriáspince-tetőre.

Az Óriáspince-tető legendája

Ha hinni tudunk a meséknek, akkor az emberek előtt tündérek, illetve óriások is éltek a földön.

Ez utóbbiak közül pedig egy, pont itt élt, Háromszéken, és akkora volt, hogy pár lépéssel a borosnyói várhoz vagy épp a torjai Bálványosra tudott lépni.

Midőn pedig az emberek kezdtek elszaporodni, és egyre másra konfliktusba keveredtek az addig békésen éldegélő óriásokkal, a mi barátunk is jobbnak vélte új vidékre költözni. A költözés előtt viszont ásott egy hatalmas gödröt, ahova elrejtette azokat a kincseit, amelyeket nem tudott magával vinni.

Az emberek azóta is kutatják az óriás kincsét, de azt mondják, hogy olyan mélyen van, és annyi földdel temette be a kincset, hogy ember olyan mélységbe nem tud leásni. Így hát legfennebb az óriás pincéjének a tetejére állhatunk rá, és így lett a hely neve Óriáspince-tető.

Kirándulás az Óriáspince-tetőre

Alig, hogy elhagyjuk Sepsiszentgyörgyöt Kézdivásárhely, vagy ha úgy vesszük Kovászna irányába a 13E jelzésű úton, egy körforgalomhoz érkezünk az E354 úttal találkozva.

Ha előre haladnánk tovább, akkor a Rétyi-nyírbe érkeznénk, de mivel ott már jártunk kanyarodjunk szépen Kézdivásárhely irányába.

A következő település, Eresztevény bejáratánál pedig balra kapaszkodik ki egy köves út a tetőig. Ez az útszakasz kissé kaptatós, ezért ha megtekintjük a térképen, láthatjuk, hogy észak felől, az erdőt megkerülve is feljuthatunk a csúcsra.

Amennyiben a Csíkszereda-Sepsiszentgyörgy útszakaszon járunk, akkor egy másik útvonalon is megközelíthetjük Gidófalva-Angyalos-Sepsibesenyő irányából. Ezen útszakasz valamivel gyengébb, ezért, aki kímélni szeretné az autóját, akkor a másik útvonalat válassza inkább.

Viszont ha feljutottunk a csúcsra, akkor pazar látvány terül elénk, szinte minden irányba el lehet látni.

Óriáspince-tető keresztút

A dombtetőre egy különleges keresztút is vezet fel, amelynek a 12 kapuból álló stációja, Háromszék 12 viharos évszázadára emlékeztet bennünket, és amelynek legvégén egy kő oltár áll a szálfákból készített, jurtára emlékeztető emelvény alatt.

Járjuk hát végig ezeket az állomásokat és olvassuk el a kőbe vésett történelmünket:

11. század – Határvédő magyar népesség őrzi Háromszék területén is a Kárpátok átjáróit.

12. század – A sepsi, kézdi, orbai és részben a telegdi székelyek megtelepednek a megye területén

1224 – A sebesi-sepsi székelyek földjének első írásos említése az Andreanumban

1332-1337 – A megye területéről a pápai tizedjegyzékben 68 település szerepel

1466. január 20. – Jogvédő székely nemzetgyűlés Zabolán

1562 – A székely köznép felkelése szabadságjogaikért

1680 – Nagy Mózes megalapítja Esztelneken a később Kantára költöztetett gimnáziumot

1704-1711 – A háromszéki székely hadak részvétele a kuruc szabadságharcban

1764 – A székely határőrség erőszakos újraszervezése

1848-1849 – Háromszék önvédelmi harca, részvétele a magyar forradalomban és szabadságharcban

1877 – Csereyné Zathureczky Emília megalapítja a Székely Nemzeti Múzeumot

1920 június 4. – A Trianoni Döntéssel szentesített román főhatalom kezdete

És minekutána elmerengtünk a történelmen, térjünk kicsit vissza a jelenbe. Hisz hiába lehetett ez a hely egy óriás lakhelye, hiába találhattak a történészek két bronzkori halomsírt is, és hiába állhatott ősi székely lármafa e helyen évszázadokon keresztül, ha nem lenne a helynek jelene, akkor mindez elveszne a történelem süllyesztőjében.

De szerencsére nem így van ez Óriáspince-tető esetében. Hisz itt rendezték meg a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját még 2006-ban, azóta pedig egy másik nagyon rangos esemény helyszíne.

A Székely Vágta

A Székely Vágta története 2011-ben kezdődik, ugyanis ekkor rendezik meg először a Magyar Nemzeti Vágta előfutamaként ezen a festői helyszínen. A verseny rendszerint több napos rendezvény, és a Duna Televízióban is lehet követni.

A 2020-as Székely Vágta a jelenlegi helyzetre való tekintettel elmarad, ugyanakkor a Nemzeti Vágta, 2020. október 10–11. között, reményeink szerint meg lesz tartva. Ez esetben pedig a Nemzeti Vágtán induló települések Kovászna (a Székely Vágta 2019-es győztese), Farkaslaka (II. helyezés) és Előpatak (III. helyezés), illetve Sepsiszentgyörgy, mint szervező település lesznek.

A Székely Vágta hivatalos honlapja: www.szekelyvagta.ro

Ha kedvet kaptak egy kis kiránduláshoz, lovagláshoz, akkor jegyezzék meg az Óriáspince-tető nevet, mi pedig tovább indulunk a közeli Besenyői-tó felfedezése céljából. Tartsanak velem legközelebb is.