Bár valószínűleg senkinek sem kell bemutatni a májusi cserebogarat, hisz gyerekként mindenki fogott legalább egyszer a kezében egyet, azt azonban már, kevesen tudják, hogy mennyi érdekességgel szolgál nekünk, ez az egyébként nagyon kártékony rovar.
A 2.5 – 3 cm nagyságú cserebogarak mindössze 4-6 hétig élnek, annak ellenére, hogy a születésük legalább 3 évvel ezelőtt kezdődött. Hogyan?
A nőstény cserebogár 2-3 alkalommal 20-30 tojást rak, amelyből lárvák kelnek ki 30-50 nap múlva Ezek a lárvák pedig, köszönik szépen jól megvannak, mindent megesznek, ami eléjük kerül, így hatalmas kárt okoznak a mezőgazdaságban. Majd amikor kellően nagyra nőttek, bebábozódnak, hogy átalakulhassanak cserebogárrá.
Most, hogy megkaptuk a szó szerinti választ, a gyakori kérdésre, hogy „Miből lesz a cserebogár?”, még nincs vége az érdekességek sorának.
Ugyanis a májusi cserebogár, a 3 éves életciklusának köszönhetően (hidegebb vidékeken 4 éves ez a ciklus), egy olyan jelenséget produkál, hogy minden harmadik évben tömegesen jelennek meg. Feljegyzések alapján rajzási évek voltak: 1902, 1905, 1908, 1911, 1914, 1917, 1920, 1923, 1926 és 1929 is. De mindemellett egy 30 éves rajzási maximum is megfigyelhető. Lassan olyan bonyolult lesz ez, mint a maják naptárrendszere.
A cserebogaraknak számos, természetes ellenségük is van. A madarak közül a rigók, gébics-félék, csókák és varjak, de finomságként tekintenek rájuk a sünik, a vakondok, de még a vaddisznók is.
Védekezni ellenük nagyon nehéz, hisz leginkább a talajban élve tesznek kárt, ezért a legjobb védekezés forma a földművelés maga. Ugyanakkor nem ismeretlen fogalom a cserebogár gyűjtés sem, amely jó kihívás lenne a Rekordok könyvébe való bekerülésre is, hisz 1911-ben egy 18 négyzetkilométeres területről több mint 20 millió cserebogarat gyűjtöttek össze.
Aki kedvet kapott a májusi cserebogár fotózáshoz, annak a kora reggeli órákat ajánlom, mert ekkor megdermedve várják, hogy megszárítsa őket a napsugár, és így sokkal könnyebb lefotózni őket. Sok sikert kívánok mindenkinek!
